107040. lajstromszámú szabadalom • Eljárás butanolok és acetonnak egyidejű előállítására erejesztés útján

Megjelent 1933. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107040. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás butanolnak és acetonnak egyidejű előállítására erjesztés útján. Wertheim Hugó vegyészmérnök Wien és dr. Pollak Walter vegyész Olmütz. A bejelentés napja 1930. évi február hó 7-ike. Ausztriai elsőbbsége 1929. évi február hó 23-ika. A találmány butilalkohol és aceton előállítására vonatkozik szénhidrátoknak elerjesztése útján. Miután Fernbaoh (323.533 sz. német 5 szab.) megállapította, hogy szénhidrátoknak vagy szénhidráttartalmú anyagoknak a „Bac. butylieus Fitz"-típusú erjedésgerjesztőkkel levegő kizárása mellett történő elterjesztésekor, csekély mieny-10 nyiségű egyéb alkoholok .mellett, főtermékként butilalkohol és aceton keletkezik, ezt az eljárást az É.A.E. Államokban hamarosan iparilag nagyjelentőségűvé fejlesztették ki. Kiindulási anyagkép ke-15 ményítő- vagy cukortartalmú nyerstermények egyaránt felhasználhatók, mert a baktériumos aceton-butilalkoholos erjedés gerjesztői a keményítőt enzimásan könnyűszerrel monosaccharidokká bont-20 ják el. A butilalkohol és aceton valamennyi eddig használt erjedésgerjesztővel határozott 2:1 arányszámban keletkezik. Az „oldószerekben" elért termelési hányad, száraz kukoricára számítva, 21 25 —25% között ingadozik. Ezek mellett, mint gázalakú erjedési termékek, szénsav és hidrogén keletkeznek. Az efajta erjesztésnek az ipar mai fokára való kifejlesztését főképpen az a 30 felismerés segítette elő, hogy erőteljes erjedésnek szabályszerű létrehozására olyan kultúrákból kell kiindulni, amelyek nem vegetatív alakokat, hanem kizárólag spórákat tartalmaznak. Ehhez képest ol-35 tásra olyan kultúrákat használnak, amelyek rövid ideig kb. 95°-ra voltak hevítve. Kitűnt továbbá, hogy az erjedéskor keletkező savakat nem szabad letompítani krétával. Éppen ellenkezőleg, az erjedés szabályszerű lefolyásához szükséges, hogy 40 az aciditás kezdetben állandóan emelkedjék, míg egy maximumot nem ér el, hogy azután, az erjedés befejeztóig, ismét állandóan csökkenjen. Az erjesztési görbe az üzemellenőrzésnek fontos eszközévé 45 alakult ki: ha az aciditás igen lassan vagy esetleg egyáltalán nem megy vissza, úgy ez biztos jele annak, hogy a cefrék inficiálva lettek vagy az erjedésgerjesztő maga legyöngült. A cefrék koncentráció- 50 jának lényegesen alatta kell maradnia azoknak a koncentrációknak, amelyek az alkoholos erjedésnél megengedettek; a felső határt 8% keményítőtartalomban adják meg. A kisebb koncentráció elle- 55 nére azonban a cefrének, amelyeket a kiindulási anyagoknak nyomás alatti gőzölésével állítanak elő, különösen kukoricaliszt feldolgozása esetén, jelentékeny a viszkozitása> amiért is azt javasolták, 60 bogy ezt a nyomás alatti főzést olyan korlátozott mennyiségű sósavnak hozzaadagolásával célszerű kivinni, amennyi éppen elegendő ahhoz, hogy a» lisztben foglalt difoszfátokat monofoszfátokká 65 alakítsa. Végezetül már Fernbaoh javasolta, hogy a beeefrézett szénhidráttartalmú nyersanyagokhoz a szükséghez képest tápanyagként feltárt vagy részben lebontott élesztőt adagoljanak. Az eljárás 7ö ipari kifejlődésre többé-kevésbé fontos fenti javaslatokon felíil — főleg szabadalmi leírásokban — különféle organizmusokra vonatkozó oly értemű adatok találhatók, mintha egyes organizmusok 75 az eljárás céljaira specifikusan alkalmasak volnának. A találmány érteimébon a főerjedést