107038. lajstromszámú szabadalom • Két ellenjáratú dugattyús forgatyúnélküli motorkompresszor

— 167 — löketrész arra használható fel, hogy a hengerben a motoroldalon a Diesel-elv szerinti elégéshez szükséges friss levegőmennyiség beszívására vákuumot hozzunk létre. 5 A mellékelt rajz a találmány két példakénti foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra a motorkompresszor egyik példakénti foganatosítási alakjának hosszmetszete, a 10 2. ábra a találmány további példakénti foganatosítási alakjának hosszmetszete. A 3. ábra az indítószelep keresztmetszete. Az 1. ábra szerinti motorkompresszor a vízhűtésű hengeralakú (1) keretből, két ki-15 cserélhető (2) és (3) hengerköpenyből, amelyekben a (4) és (5) dugattyúk mozognak oda-vissza, valamint két (6) és (7) fejrészből áll, amelyekben a (8) és (9) nyomószelepek vannak. A kompresszorok (10) 20 és (11) szívószelepei szintén a (6) és (7) fejek fedeleiben vannak. E szelepek segítségével a két dugattyú két külső oldala ismert módon egyenirányú légkompresszorok gyanánt működik, amikor is a dugaty-25 tyúk a kompresszorok aránylag nagy káros tereiből végbemenő expanzió folytán, a henger közepéhez térnek vissza. A i(2) hengerköpenynek a szemléltetett példakénti foganatosítási alaknál a du-30 gattyúk közötti térben, hogy motor gyanánt működhessék, a (12) kipuffogóihasítékai vannak, amelyek a (14) kipuffogószelep által zárt (13) kipuffogóesővel vannak összeköttetésben. A (3) hengerköpenyben 35 ezzel szemben a (15) szívóhasítékok vannak, amelyek az önműködő (16) szívószelepekkel állnak összeköttetésben. A (12) és (15) hasítékok a henger tengelyéhez képest, amelyben a (17) tüzelőanyagszelep és 40 a (19) indítószelep van, aszimetrikusak. A leírt motorkompresszor a motorrészben következő módon működik: A dugatytyúknak a szemléltetett helyzetből a bengerközép felé való mozgásánál a dugatyúk 45 közötti levegő kompressziója abban a pillanatban kezdődik, amelyben a (4) dugattyú a (12) kipuffogóhasítékokat elfedi. Ha a kompresszió közben bizonyos nyomást értünk el, akkor a (17) tüzelő-50 anyagszelepen át a tüzelőanyag fecskendeződik be, amelyet pneumatikus hajtású szivattyúval viszünk hozzá. Az ilyen szivattyúk kivitele ismeretes. A befecskendezés után a tüzelőanyag elég és a dugattyúk 55 a hengervégekhez térnek vissza. Mihelyt a (4) dugattyú a (12) kipuffogóbiztosítékot ismét szabaddá teszi, az égési gázok részleges kipuffogása következik be, amikor is az önműködő (14) szelep nyílik. Mihelyt a hengerben a nyomás légköri nyomásra 60 csökkent, e szelep zárul és az (5) dugattyú időközben a (15) szívóhasítékokat szabaddá teszi. A dugattyúk további mozgsáa folytán a hengerben vákuum keletkezik, a (16) szívószelepek nyílnak és a henger felé 65 áramló levegő az (5) dugattyú és a (4) dugattyú mögött mozgó égési gáztérfogat közötti teret foglalja el, melynek hossza a (16) szívószelepek nyitásának pillanatában a (4) dugattyúnak a (15) szívóhasítékoktól 70 való távolságával egyenlő. A dugattyúk végső helyzetében a henger jobb oldalán körülbelül friss levegővel, a bal oldalon pedig égési gázokkal telt. A két dugattyúnak a henger közepéhez 75 való visszatérésénél a (16) szelepek zárulnak, mire a két dugattyú között keletkező túlnyomás folytán az önműködő (14) kipuffogószelepek nyílnak, aminek következménye, hogy az égési gáztérfogat, a 80 baloldali (4) dugattyún és a friss levegő oszlopán, mely úgyszólván a jobboldali (5) dugattyú meghosszabbítása, teljesen vagy legnagyobb részben kifelé áramlik. Mihelyt végül a (4) dugattyú a (12) ihasítéko- 85 kat elfedte, az esetleg visszamaradt égési gázoknak és a friss levegőnek kompreszsziója kezdődik meg és a körfolyamat élőiről kezdődik. A fentiekből következik, hogy a talál- 90 mány szerinti kiképzett motorkompreszszornak motorrészében légszivattyú nincsen és hogy a működés nem alapszik az esetleg a kipuffogó gázok kinetikai energiája által a hengerben keletkezett vá- 95 kuunion, hanem, hogy a motorrészben a szívó- és nyomóhasítékok megfelelő elrendezését hasznosítjuk a hengernek friss levegővel való megtöltésére, még pedig azáltal, hogy egy egyszerű négyütemű henger 100 egyes működési fázisai megváltozott sorrendben (azaz a szívást az expanzió után ós a kompressziót a kipuffogás után) játszódnak le és két-két ütem tandemelrendezésben folyik le. í05 Mivel a Diesel-körfolyamatban az elégés rendszerint nagy légfelesleg mellett megy végbe, egyáltalán nem is szükséges, hogy valamiennyi égési gázt a hengerből eltávolítsunk. Ellenkezőleg előnyös, 110 ha a gázok egy részét a hengerben meghagyjuk, mivel ezáltal a kompresszióban a végső hőmérséklet emelkedik, tehát az égés könnyebben történik. Az égési gázoknak a hengerben való szándékos meg- 115 hagyását azáltal is elérhetjük, hogy a <14) kopuffogószelepet megkerülő (18) csővezetéket építünk be. E csővezetéken át térnek