107021. lajstromszámú szabadalom • Fényrekesztő szerkezet fényképező és különösen kinematografiai felvevő vagy vetítő készülék

— 2 — szabályozza a bebocsátott fény mennyiségét és a pupilla legnagyobb átmérője a megvilágítás függvénye. Ezt a sajátosságot a maximális átmérővel határozzák 5 meg a megfigyelés pillanatában. A szem szivárványhártyájának ezt a funkcióját mindenfajta fotográfiái készülékeknél alkalmazzák, rendesen, tetszőlegesen szabályozható diafragma alakjában, 10 Másrészről a szem szivárványhártyája átmérőjének gyors változásával szabályozza a mélység érzetét. Ez a változás a bebocsátott fény maximális mennyiségétől függő pupilla-átmérőnek megfelelő 15 maximumból indul ki és a megfigyelt távolságtól függő minimumig csökken. A pupilla-átmérőnek ez a változása tényleg szabályozólag hat és az alkalmazkodás főtényezőjévé válik. Az átmérőváltozás 20 rendkívül gyors rezgésben nyilvánul meg. Az utolsó helyen említett sajátosságnak a fényképészetnél és különösen a kinematografiánál való alkalmazásának elvén alapszik a jelen találmány, melynél az 25 eredeti, legnagyobb nyílásnak (maximális átmérőnek) közönséges diafragmával való szabályozása után, a fényrekesztő szerkezettel, progresszív módon, szabályosan vagy szabálytalanul szabályozzuk ennek 30 a nyílásnak keresztmetszetét a fotográfiai vagy kinematografiai kép felvétele vagy vetítése közben. A fényrekesztő szerkezet nyílásán vagy ablakán áthatoló fény-nyaláb átvonulási 35 keresztmetszete a megvilágítás időszakában változik, tekintet nélkül ennek tartamára. Ez a keresztmetszetváltozás olyan lehet, hogy a közönséges difragmához való 40 legnagyobb kezdeti keresztmetszettől minimumig változik, amely nulla is lehet. Ez a változás más törvényszerűséget is követhet, pl. minimumtól a maximumig növekedhet (2. ábra), vagy pedig előbb 45 minimumtól maximumig nő, majd újból minimumig csökken (3. ábra). Lehet azonban a görbe lefolyása fordított is, azaz előbb maximumtól minimumig csökken és újból maximumot ér el 50 (4. ábra). Más lefolyású görbéket pl. a rajz 5. és 6. ábrái szemléltetnek; ezek nem is szorulnak bővebb magyarázatra. Az ábrákban (D) a kezdeti, maximális nyílásnak felel meg, 55 mely épp úgy, mint a közönséges fényképészetnél és kinematografiánál több tényezőtől, pl. a fény intenzitásától, ennek természetétől és az emulzió vagy fényérzékeny réteg aktivitásától függ. A diagrammokban (T) az emulziónak 60 vagy fényérzékeny rétegnek megvilágítási időtartama a felvételnél ill. a vetítésnél. A 7. ábra három egymás után következő, a (TI) időközzel egymástól elválasz- 65 tott kép vetítését érzékelteti. A (TI) időközben a fényrekesztő szerkezet zárva van és ugyanakkor a film is elmozog, éppen úgy, mint az eddigi kinematografiai felvevő- és vetítőkészüléknél. A 7. ábra 70 szerinti részgörbék pl. az 1. ábra szerinti görbéknek felelnek meg. A 8. ábra vázlatosan, (9) forgó tárcsából álló fényrekesztő szerkezetet szemléltet. A (9) tárcsának egyetlen (3) ablaka 75 van, melynek szélessége, az ábra jobboldalán feltüntetett diagramm szerint, maximumtól minimumig változhat. Az ilyen fényrekesztő szerkezettel a lemez vagy film fényérzékeny rétegét oly 80 képekkel befolyásolhatjuk, amelyek a mélységben fokozatosan változó síkok összességét ölelik fel, a legközelebbi síktól kezdve a legtávolabbi síkig és ilymódon térbeli benyomást keltenek. 85 A fényérzékeny lemezre vagy filmre a tárgylencse távolságából a többi síkot is kell hatni engednünk, hogy az első síkot (a „premier plan"-t) kapjuk; ez a fényrekesztő szerkezeten a fény-nyalábnak 90 fenntartott átvonulási keresztmetszet változásával önműködően történik. Esetleg úgy is eljárhatunk, hogy a síkok kidomborodása olyan legyen, hogy a „premier plan" mind szabatosabb megjelentetésére 95 törekszik. Ez a szabályozás, amely rendesen az alkalmazott tárgylencse fókusztávolságával változik, általában teljesen eltér az ugyanazon tárgylencse szokásos szabályozásától. io< A 8. ábrán a (T) és (TI) hivatkozási betűk ugyanazt jelentik, mint fent. (0) a tárgylencse és (t) az a szög, amellyel a fényrekesztő szerkezet pályájának fele alatt elmozog, mielőtt (3) ablakának IOÍ mellső szegélye a tárgylencse elé kerül. A (3) ablak hossztengelye ebben az esetben állandóan a (10) tárgylencsén megy át. A 9. ábra másfajta fényrekesztő szerkezetet szemléltet, mely a (3) ablakos (9) ni forgó tárcsából és irisz-rendszerű (2) szekundár rekesztő tárcsából áll, amely az (0) tárgylencsére való tekintettel van elrendezve, de teljesen független a szokásos (rendesen irisz-rendszerű és a rajzban 11