107021. lajstromszámú szabadalom • Fényrekesztő szerkezet fényképező és különösen kinematografiai felvevő vagy vetítő készülék

- 3 — fel nem tüntetett) diafragmától, melynek rendeltetése csupán a maximális kezdeti nyílás meghatározása. Ez utóbbi a fent megadott tényezőktől függ és a talál-5 mány szerinti berendezés nem befolyá­solja. Ilyfajta elzáró szervnél a (3) ablak állandó szélességű lehet és a tárcsa fel­adata csak az, hogy a fényt szabályos idő­közökben eltüntesse. A szerkezet ismert, 10 elenyésztő berendezésekkel lehet ellátva. A szekundár (2) elzáró szerv határozza meg a fény-nyaláb áthatolási keresztmetszeté­nek a megvilágítási időszak alatti válto­zásait. Ezt a (4) bütyökkel érjük el, 15 melynek alakja az elérni szándékolt vál­tozás diagrammjától függ és melyet a (9) forgótárcsa tengelye hajt. A (4) bütyök, az (5) és (7) rudak útján, a (6) ujjra hat, melynek helyzete a (2) fényrekesztő szer-20 kezet nyitási fokát határozza meg. A hi­vatkozott alkatrészek két szélső helyzetét az (5, 6, 7) és (51 , 61 , 71 ) eredményvonalak adják meg. Az (5) rúd (8) csuklóhoz van kötve, amely csukló esetleg skála előtt el-25 mozoghat és így járulékos szabályozást enged meg. A 9. ábra szerinti kiviteli alaknál a (9) forgótárcsát el is hagyhatjuk és megelé­gedhetünk a (2) fényrekesztővel, mely a 30 film mozgása alatt a fényt teljesen eltün­teti, míg a megvilágítási időszakban nyí­lásának keresztmetszete fokozatosan és a kívánt értelemben változik. A (9, 2) kom­plex zárószerven kívül alkalmazott kö-35 zönséges diafragma gondoskodik a min­denkori nyílás fenntatásáról. A fentiekben egyáltalában nem tettünk különbséget a felvevő- és vetítőkészülékek elzáró szervének kiképzése között. Az át-40 vonulási keresztmetszet változtatásának módja a mindenkori viszonyokhoz igazo­dik, mert ez a változás csupán a (4) bü­työktől függ (9. ábra). A 10—12. ábrák különösen vetítőkészü­tó lékekkel kapcsolatban alkalmazható (10) tárcsákból álló három fényrekesztő szer­kezetet szemléltetnek, melyeknél a (10) tárcsák (11, ll1 ) ablakainak tengelyei, az (01 ) tárgylencse előtti elvonulásuknál, í>0 mindig metszik annak tengelyét. A 10. ábra szerinti fényrekesztő szerke­zet (11, ll1 ) ablakainak alakja az 1. ábra szerinti diagramm törvényszerűségét kö­veti. A 11. ábra szerinti (11) ablak meg-55 felel az 1. ábra, a (ll1 ) ablak pedig a 2. ábra szerinti diagrammnak. Végül a 12. ábrában az ablakok szélessége a 4. ábra szerinti diagrammhoz hasonló diagramm szerint változik. Az ilyen fényrekesztő szerv ablakainak alakja teljesen megfelel 60 annak az alaknak, amelyet felvevőkészü­lékekhez való fényrekesztő szerkezet ab­lakainak adunk (8. ábra). Feltűnő hatásokat érünk el, ha a fel­vevő készülék fényrekesztő szerkezetét 65 áttörő ablak — vagy ablakai — átvonu­lási keresztmetszeteinek változása ellen­tétes a vetítőkészüléik ablakának vagy ablakainak változásával, vagyis ha pl. az egyik fényrekesztő szerv változásai az 1. 70 ábra, a másik fényrekesztő szerv változá­sai pedig a 2. ábra szerinti diagrammot követik. Megjegyzendő, hogy ezeknek a diagrammoknak összegezése egy harma­dik diagrammot ad, amely lényegében 75 megfelel a változatlan nyílású fényre­kesztő szerkezettel kapott diagrammnak. Az ismertetett fényrekesztő szerkezetek­nél feltételeztük, hogy egy vagy több ab­lakuk vagy nyílásuk keresztmetszetének 80 nagysága és alakja állandó. Módunkban van azonban a keresztmetszet nagyságát és alakját megváltoztani nem csupán ak­kor, amikor a felvevő- vagy vetítőkészü­lék nyugalomban van, hanem működés 85 közben is. A változtatást jeles hajtógomb működtetésével érjük el. A 13—18. ábrák ilyen megoldásnak ki­viteli alakjai. A fényrekesztő szerkezet három, közös 90 tengelye körül forgó, egymás mellett fekvő (9\ 92 , 93 ) tárcsából áll. A (91 ) tár­csának állandó szélességű, körívalakú (31 ) ablaka van, melynek hosszát a meg­világítás céljaira meghagyandó maximá- 95 lis (T) időtartam (1—8. ábra) állapítja meg. A második (92 ) tárcsában (14. ábra) nem csupán szektoralakú (9°) bevágás van, hanem egy pl. az 1. ábra szerinti dia­grammot követő (32 ) jelű ablak is, mely- 100 nek maximális szélessége, az egyik végén, nagyjában a (31 ) ablak szélességének fe­lel meg, míg másik vége a fényrekesztő középpontjából az (0) tárgylencse közép­pontján átmenő kör kerületén fekszik. 105 Más szavakkal a (31 ) ablakot görbék ha­tárolják és az ablak tengelye a tárgy­lencse tengelyén megy át. Amikor a (91 ) és (92 ) tárcsák egymáshoz képest a 13. és 14. ábrák szerinti helyzetben vannak, a 110 megvilágítás maximális, mmhogy a (31 ) ablak teljesen feltárt. Ennek az ablaknak keresztmetszete azonban csökken, ha a (92 ) fényrekesztőt a (91 ) fényrekesztőhöz képest a 14. ábrán látható nyíl irányában 105 elforgatjuk. Ily módon a 8. ábra szerinti

Next

/
Oldalképek
Tartalom