106992. lajstromszámú szabadalom • Ülő vagy fekvő bútor

• Megjelent 1933, évi axigusztng hó 15-én. ^ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106992. SZÁM. — XVI/f. OSZTÁLY. Ülő- vagy fekvőbútor. Lorenz Antal magánzó Berlin. A bejelentósnftpja 1930. évi február hó 5-ike. .Németországi elsőbbsége 1929. évi február hó 12-ike. A találmány illő- v,agy fekvőbátorra vonatkozik, folytonos, hurokszerűen hajlí­tot, fémből , pl. acélcsőből készült kerettel. A találmány szerint a talpállvány ön-5 magában véve zárt keretből áll, előnyösen az ülésnek, esetleg támlával való kikép­zésével, mely szintén önmagában véve zárt keretet alkot. A találmány önmagában véve különösen jól merevített bútorokat 10 ad, melyek szép alakúak és jól rugóznak. Emellett az ülés és a háttámla közös zárt keretből készülhet. A találmány egyik ki­viteli alakjánál a talpállvány elől nyitott TT vagy W alakjában van hajlítva. A talp-15 állványnak az ülőkerettel összekötött, felső száraihoz felfelé és hátrafelé hajlí­tott szárak csatlakoznak, melyek kar­támaszokat alkotnak és amelyeknek hátsó harántirányú összeköttetésük háttámaszt 20 és ülőtámaszt alkot. Ehelyett készíthető a talpállvány hátrafelé nyitott TJ vagy W alakjában is. A felső szárak ekkor kar­támaszokat és háttámaszokat alkothatnak vagy pedig S-alakú talpállványt készí-25 tünk, melynek felső szára kartámaszt és háttámiaszt alkot. A találmány szerint, továbbá a haránt­merevítés lefelé és az ülőfelület alá, tehát a mellső végén hátrafelé és a hátsó vé-SO gén előre van hajlítva. Ezáltal elérjük azt, hogy a harántmerevítések a szék haszná­latakor nem hatnak gátlólag, tehát sem a lefelé nyomott, rugalmas ülőfelülettel, sem pedig az ülő személy lábaival neim 85 jutnak érintkezésbe. A találmány szerint pl. különösen ülőkeszerű ülőbútoroknál (Hocker) az ülőkeret oldalsó részei elől, ill. hátul lefelé és hátrafelé, ül. előre mintegy félköralakban hajlíthatok. Ülő-40 és fekvőbútoroknál, melyek oly talpáll­vánnyal bírnak, melynek oldalai hátrafelé nyitott U vagy W alakjában vannak haj­lítva, a talpállvány felső szárainak a ha­rántmerevítést hordó hátsó végei esetleg lefelé és előre hajlíthatok. E harántmere- 45 vítés ekkor egyidejűleg a talpállványon megerősített ülés harántmerevítését al­kotja. Az alvázkeret emellett forgóáll­ványba helyezhető. Ha a háttámlával el­látott ülés kerete az ülés hátsó élén esuk- 50 lósan van megosztva és a padlóra csukló­san erősített talpállványkerethez van erősítve, akkor kiválóan alkalmas mint pótülés gépkocsikban. Ekkor az ülőkere­tet szántén elől és a talpállványkeretet 55 hátul lefelé és hátrafelé, illetve előre haj­lítjuk ki az ülőfelületből. A rajzon több előnyös foganatosítási alak van az 1—11. ábrákban távlatilag feltüntetve, míg a 12—14. ábrák egy to- 60 vábhi kiviteli alakot mutatnak oldalnézet­ben, különböző helyzetekben. Az 1. ábra csupán az ülőbútor ülését mutatja. Az ülőkeret oldalsó (a) szárai elől 65 (al)-nél mintegy félköralakúan vannak lefelé és hátrafelé görbítve, úgy hogy az oldalsó szárak (b) harántösszeköttetése a (c) ülés alatt és az ülés mellső széle mö­gött vian. Az ülőkeret oldalsó (a) szárai 70 hátul a (d) háttámlához vannak felhaj­lítva, melynek felső része az (e) háttámla­bevonat síkjából ki van hajlítva, úgy hogy a háttámla oldalsó (d) szárainak (f) ha­rántössaeköttetése a háttámla síkja mö- 75 gött fekszik. A 4. és a következő ábrákkal kapcsolat­ban ismertetni fogjuk alant, hogy az ülés mily módon merevíthető még jobban há­tul is a talpállvány különös kiképzése út- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom