106992. lajstromszámú szabadalom • Ülő vagy fekvő bútor

— 385 — ján anélkül, hogy külön merevítéseket alkalmaznánk. A 2. ábra szerinti foganatosítási alaknál az ülőkeret oldalsó (a) szárai ahelyett, 5 hogy azokat felfelé háttámlává hajlíta­nék, lefelé vannak hajlítva oly célból, hogy a (g) talpállványt alkossák. E kivi­teli alaknál a talpállvány hátul még a (h) merevítóssel van merevítve. E merevítés 10 a 3. ábra szerinti foganatosítási alaknál elmaradhat, ha ugyanis az oldalsó (a) szá­rakat hátul is (a2)-nél lefelé és előre haj­lítjuk, úgy hogy az oldalsó szárak (bl) harántösszeköttetése az ülőfelület alatt 15 fekszik. Ily ülés különösen két oldalt használható ülőkének alkalmas, mely mint a 3. ábra mutatja, kartámaszokkal szerelhető fel olymódon, hogy a talpáll­ványt az ülőfelületen túl vezetjük, vagy 20 pedig elhagyjuk a kartámaszokat, ha ugyanis a talpállvány csak az ülőfelü­letig ér. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál, mely­nek ülése az 1. ábra szerintinek felel meg, 25 az (i) talpállvány hátrafelé nyitott U alak­jával bír. A felső szárak hátsó végei (k)-nál lefelé és előre vannak hajlítva, úgy hogy az (m) harántösszeköttetés a (c) ülőfelület alá jut. E kivitelnél tehát az 30 ülés mellső és hátsó oldalán jó oldalsó merevítéssel bír. Az 5. ábra kevésbé jó kiviteli alakot mutat, melynél hátul, az ülőfelület jobb harántirányú merevítése céljából, a talp-35 állványban külön (hl) harántmerevítést alkalmazunk. A 6. ábra szerinti kiviteli alaknál az (i) talpállvány hátrafelé nyitott U alakjával bír. Az (i) talpállvány felső száraihoz, 40 melyek az ülőkerethez vannak erősítve, felfelé és hátrafelé hajlított (n) szárak csatlakoznak, melyeknek hátsó (o) lia­rántösszeköttetése a (d) háttámlát az ülő­felület közelében merevíti, úgy hogy te-45 hát e merevítés az ülés javára válik. A 7. ábra szerinti foganatosítási alak­nál az (i) talpállvány lényegében hátra­felé nyitott U alakjában készül és a felső szárak, úgymint a 6. ábránál az (n) szá-50 rak, kartámaszokat alkotnak, míg a felső­szárak (p) háttámaszai a háttámlák és az ülés merevítését alkotják. A 8. ábra szerinti kiviteli alaknál az ülés (q)-nál csuklósan függ az (i) talpáll-55 vány végein. Hátul a talpállvány-keret (r) furataiba bevezethető peckek támasztják, úgy hogy az ülés helyzete változtatható. E kiviteli alaknál ismét szükségessé válik külön (h2) merevítés alkalmazása a hát­támla és az ülés számára, ha az ülésnek 60 hátsó éle közelében való külön, haránt­irányú merevítésére súlyt fektetünk. A 9. ábra szerinti kiviteli alaknál a lé­nyegében S-alakú (a) ülőkeret (ql)-nél az (i) talpállvánnyal van összekötve. A felső o5 szár kartámaszokká és e felső szárak (t) harántösszeköttetése pedig háttámasszá és ülőtámasszá van kiképezve. Az ülő­bútor ily foganatosítási alakjánál különö­sen jó rugalmasságot érünk el, ugyanúgy, 70 mint a 10. ábra szerinti foganatosítási alaknál, mely a 9. ábra szerinti foganato­sítási alaktól csupán abban tér el, hogy a talpállvány lényegében W alakjával bír, úgy hogy a talpállvány (il) főhurok ja 75 és a talpállvány (i2) harántösszeköttetése az ülőbútor hátsó oldalára jut olycélból, hogy az ülő személyt lehetőleg kevéssé zavarja. A 11. ábra szerinti kiviteli alaknál az 80 (i) talpállvány alul (u) persellyel van el­látva, mely tövis révén a (v) forgóállvány­ban van vezetve. E kiviteli alak különben úgy készül, mint pl. a 4. ábra szerinti fo­ganatosítási alak. 8;> A 12—14. ábrák a találmánynak meg­felelő ülőbútor, összecsapható ülésként ké­szült, foganatosítási alakját mutatják, me­lyet pl. géperejű járművekben haszná­lunk. Az (a) ülőkeret, mely az (f) támlá- 90 val van felszerelve, (v)-nél csuklósan meg­oszlik, úgy hogy tehát az (f) támla, amint a 13. ábrából látható, az ülésre csappant­ható. Ez az ülés az ugyancsak hurokalak­ban, egyetlen acélcsőből készült, oldalné- 95 zetben szögalakú (i) talpállványra van erősítve, melynek felső szára (a2)-,nél le­felé és előre hajlik. A talpállvány (x)-nél csuklósan van a padlóhoz erősítve, úgy hogy az egész, amint a 14. ábra mutatja, 100 használaton kívüli helyzetbe csappant­ható. Szabadalmi igény: 1. Rugalmas ülő- vagy fekvőbútor folyto­nos, hurokszerűen hajlított fémből, pld. 105 acélcsőből készült kerettel, azzal jelle­mezve, hogy a talpállvány egy külön­álló és önmagában zárt keretből áll, amely oldalról nézve, hátrafelé nyitott U- vagy W-alakban van kiképezve. 110 (4., 7., 10. ábrák.). 2. Az 1. igényben védett rugalmas ülő, vagy fekvőbútor foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az ülés és a hát­támla közös, de a talpállványtól külön- 115 álló zárt keretből készült. 3. Az 1—2. igényben védett rugalmas

Next

/
Oldalképek
Tartalom