106981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alagútak építésére, az épített szelvény kibélelésére, valamint ehhez való formakő
• Megjelent 1933, évi a xi guszt n g hó 15-én. ^ HAGYÁS KIRÁLYI MmmW, SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106981. SZÁM. — Xll'/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés alagutak építésére, az épített szelvény kibélelésére, valamint ehhez való formakő. Garas Pál gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi december hó 18-ika. A találmány célja, oly eljárás és ez eljárás kivitelezésére szolgáló olyan berendezés, mellyel különösen laza és vizet tartalmazó talajban vezető alagutak, tárnák 5 az eddigiekhez képest gyorsabban, biztosabban és olcsóbban építhetők meg. Az alagutak építésénél a legtöbb nehézséget és késedelmet, a legtöbb szerencsétlenséget és kárt a hirtelen fellépő föld-10 és vízbetörések okozzák. A földbeomlások ellen a kivájt szelvény gondos és szilárd kiducolásával, a víz betörése ellen pedig a munkatérnek magasabb légnyomás alá való helyezésével igyekeznek védekezni. 15 Szilárdabb talajban e módon még tűrhető teljesítmény érhető el, laza és vizet tartalmazó talajban azonban e módszerrel elfogadható eredményt elérni csak a legritkább esetekben és csak nagy kocká-20 zat mellett lehetséges. A talajviszonyok ilyen kedvezőtlen alakulatánál — egyes, a helyi körülmények által esetleg lehetővé tett, más építési eljárásoktól eltekintve — az alagutak rationalisabb építése az ú. n. 25 pajzsrendszer alkalmazásával történik. Jóllehet, hogy e rendszer, amelynél az alagút kivájása és kibélelése erősfalú munkahenger: a „pajzs" védelme alatt történik, már régóta ismeretes és segélyé-30 vei már számos alagút épült meg, mégis oly fogyatékosságai is vannak, amelyek alkalmazását sok esetben megfontolandóvá teszik. Legjellegzetesebb hibái a következők: 35 1. A víz betörésének megakadályozása céljából a pajzs munkaterét magasabb légnyomás alá kell helyezni, Miután e túlnyomás és a környező víz hydrostatikus nyomása a pajzs homlok-síkjának csak egy vízszintesében lehet egyenlő, e víz- 40 szintesen felül a légnyomás, alatta pedig a hydrostatikus nyomás lesz nagyobb, amiből következik, hogy a pajzs felső részén levegő áramlik ki, alsó részében pedig a környező víz törhet be. Mindkét je- 45 lenség azonban egyaránt káros és veszelyes és már számos szerencsétlenségnek vált okozójává. 2. Laza anyagban, iszapban még az alkalmazott légtúlnyomás sem elegendő 50 arra, hogy az anyagok betörését a pajzs homlokfelületén megakadályozza, miértis a homlokfal gondos és tömör elducolása válik szükségessé. Az alagút szelvény kivájása céljából azonban e dúcolás kisebb 55, vagy nagyobb felületen eltávolítandó, majd az előtte lévő talaj kivájása után ismét gondosan visszahelyezendő. Eltekintve attól, hogy a homlokfal eme folytonos be- és kiducolása igen körülményes 60 és az előrehaladás legnagyobb késleltetője, céljának sem felel meg teljesen, mivel még a kisfelületű, kiducolt rés is elegendő arra, hogy rendszerint hirtelen és elemi erővel történő víz, iszap, stb. betörést és az alagút 65 elárasztását lehetővé tegye. 3. A pajzs és az alagút egy részének magasabb légnyomás alá helyezésénél szükséges és megkívánt, különböző, biztonsági és védőberendezések, mint zsili- 70 pek, légsisakok, válaszfalak, vészjárók, stb. egyrészt akadályozzák a munkálatokat, másrészt a veszély pillanatában, mint az számos balesetnél megfigyelhető volt, éppen a menekülést nehezítik vagy aka 75 dályozzák meg. 4. Önsúlya folytán, a változó talajviszonyok, a prések eltérő irányú hatása, stb.
