106881. lajstromszámú szabadalom • Vasúti légfék-berendezés

- 6 — vagy zárását pedig a diafragma helyzete szabályozza. Az egyik kivitel szerint ezt az összeköt­tetést a mozgatható berendezéssel össze-5 iüggő (14) tűs szelepben létesített (14a) csatorna hozza létre. A szabályozást a (15) karmantyú végzi, amely normális körül­mények között légzáróan fekszik a (14) csatorna (14d) végére. 10 Látható, hogy a >(p) nyomás minden ab­normális növekedése a mozgatható elemre való hatása folytán a (12) rugó jobban összenyomódik, ami a (14) tű lefelé való mozgását eredményezi. Minthogy a (9) 15 szelep az ülőkén fekszik és így a (15) kar­mantyú alsó (15a) felülete a (16) veze­tékre támaszkodik, a (14) tűs szelep lefelé mozgása közben elválik a (15) karman­tyútól, minek folytán a (4a) kamrában a 20 (9) szelep alatt lévő levegő átáramolhatik a (lOd) kamrába. Minthogy pedig ez a (lOd) kamra össze­köttetésben áll az ellennyomás alatt levő (17) léghíjas kamrával, a (14) tűs szelep 25 mozgása a (9) szelep alatti nyomás csök­kenését és az ellennyomás megnövekedé­sét eredményezi úgy, hogy a két nyomás közti különbség, — ami a fékező erő mér­téke — a (lOf) és (lOh) felületek nagysá-30 gának arányában csökken. A szelepen való átáramlás megszűnik, mihelyt a sze­lep alatt levő nyomás nagysága eléri a szelep feletti nyomását. Az előbbiekből kitűnik, hogy a túlfó-35 kező erő bekövetkezését, — ami a (9) sze­lep netáni átfúvását idézheti elő a fenti működés megakadályozhatja, mi több, vá­kuumos fék esetében a fékező erő bizo­nyos csökkenését vonja maga után. 40 Bármilyen fékezés esetében, a csőveze­ték minden nyomáscsökkenésa megbontja az egyensúlyt és a mozgatható berende­zés lefelé mozog, minek folytán a (14) tűs szelep (14a) csatornája azonnal kinyí-45 lik és a fékezés feloldódik, mikor is ez a feloldódás a vonat minden egyes kocsijá­nál egyszerre kezdődik. A fékezés feloldása két fokozatban kö­vetkezik be. Az első fokozat tartama alatt 50 az a levegő, amely a dugattyú hajtó ol­dalára hat, a (14) tűs szelep (14a) csator­náján át a (17) léghíjas tartányba áram­lik, amíg csak a nyomása a (7) csőveze­tékben levő nyomás értékére nem csök-55 kent. Ekkor a (14a) csatorna bezárul, a (9) szelep pedig kinyílik, fékező hatás pe­dig a levegőnek a (7) csővezetékbe való áramlása folytán megszűnik. A 2. ábra a légsűrítős féknek egyik kivi­teli alakját mutatja. 60 Az (5) cső a (6) segédlégtartánnyal áll összeköttetésben, amelyet a háromjáratú (8) szelep révén tetszés szerint vagy az (5) csővel, vagy pedig a vonat (7) csőve­zetékével köthetünk 'össze. 65 A (13) cső a (lOd) kamrát a külső leve­gővel köti össze, amelynek nyomása ese­tünkben az ellennyomás. A (4) nyomás­csökkentő szelep az 1. ábrabelitől csak annyiban különbözik, hogy a (10b) kam- 70 rával érintkező (lOf) felület a kisebbik, míg a (lOd) kamrával érintkező (lOh) fe­lület a nagyobbik. Ez az elrendezés a (7) csővezeték nyomásának esésével kapcso­latban a mozgatható berendezés differen- 75 ciális hatásának növekedését eredmé­nyezi. A mozgatható berendezés felületeinek méreteit és a (12) rugó méreteit számí­tással kell meghatároznunk úgy, hogy a 80 kívánt fókezőerődiagrammot kapjuk, szá­mításba véve természetesen a (7) csőve­zeték nyomásának normális kereteit. Ez esetben az abnormális nyomáscsökkenés káros hatással van a fékezésre. 85 Hogy ezt elkerüljük, a (10k) kamrát a (36) visszacsapó szelep közbeiktatásával a (7) csővezeték,kel kötjük össze. Ez a (36) szelep olyan szerkezetű, hogy lehetővé teszi a levegőnek a (7) csőből a (lOk) köz- 90 ponti kamrába való áramlását, az ellen­kező irányú áramlást azonban megaka­dályozza, mihelyt a (lOk) kamra nyomása a (7) csővezeték nyomásának azt a mérté­két elérte, amely ebben a csővezetékben 95 a normális nyomás-esésnek felel meg. Ebben a (36) visszacsapó szelepben pl. a (37) diafragmából álló mozgatható beren­dezés van. Ez a diafragma a (36) szelepet két (36a) és (36b) kamrára osztja. 100 A (36a) kamra a (36d) nyíláson át az ellennyomást szolgáltató külső légkörrel közlekedik. A (36b) kamra pedig egyrészt ta (4) sze­lep (lOk) kamrájával, másrészt a (7) cső- 10." vezetékkel közlekedik. Ez utóbbi közleke­dést a (38) szelep, amelyben a (38a) nyí­lás van, elzárhatja. Ezt a nyílást viszont a (39a) rugó szorító hatása alatt álló, könnyű (39) szelep zárja el. 11C A (37) diafragma a (38) szeleppel kap­csolatos, amelyet a (40) rugó szorít a (36b) kamra felé. A (40) rugó terhelését azután úgy választjuk meg, hogy a (7) csővezeték normális nyomás-esésének HE megfelelő nyomással egyensúlyt tartson. A (36) visszacsapó szelep lehetővé teszi

Next

/
Oldalképek
Tartalom