106829. lajstromszámú szabadalom • Ködfény kisülésű erősítőcső

— 4 — helyetfoglaló katódkötfény széleiből indulnak ki. A katódködfényt a 9. ábrán (g) betű jelöli. Az erősítőelektródák árnyékoltságát még 5 tovább is fokozhatjuk azzal, hogy a kisülési elektróda széleit, ill. a kisülési elektróda egyes tömör részeinek széleit a katóda felé behajlítjuk. Ilyen kiviteli alakot szemléltet példaképpen a 10. ábra, 10 amelynél a szerkezet közepéin helyetfoglaló (a2) erősítőanódát és az ezt körülvevő csavarvonalalakú (s) vezérlőelektródát a hat különálló szalagból álló (al) kisülési elektróda a ködkiisülési térrel szemben 15 különösen hatásosan azáltal árnyékolja, hogy egyes részeinek szélei a (k) katóda részei felé be vannak hajlítva. Az egyes elektródáknak a cső üvegtalpából annak belsejébe vezető hozzávezető téseit, valamint az elektródák tartószerkezeteit ajánlatos egymástól elszigetelni. Ily módon elérjük azt, hogy az erősítő áramot teljességében a vezérlő elektróda segélyével hatáiso'san lehet befolyásolni. 25 Szigetelések hiányában a vezetékek, így pl. a ködkisülési elektródák és az erősítőanód között is átmennének olyan áramok, amelyeket viszont maga a vezérlőelektróda nem tudna befolyásolni. A szigete-30 lés az egyes vezetékeket körülvevő csövek alakjában képezhető ki. Még előnyösebb ennél a már leírt 8. ábrán szemléltetett elrendezés, amelynél a cső talpán hengeres (z) test nyugszik, amely felső vé-35 gén az elektródákat tarltja, pl. úgy, hogy koncentrikus (r) hornyaiba az elektródák be vannak süllyesztve. A (z) szigetelőtest alsó felületével a csőtalpra közvetlenül feliekszik, úgy hogy az elektródák hozzá•40 vezetései egész hosszukban a (z) szigetelőtest belsejében futnak. A szigetelőtest megfelelő anyaga pl. a szteatit. A találmány alapját tevő gondolat hatása, azaz a kisülési anóda útján előidé-45 zett árnyékolásnak a ráesáramokat csökkentő hatása ugyancsak igen jól kitűnik a 11. ábrán feltüntetett diagramból. A diagram I—IV. vonalai a vezérlő elektródán átfolyó rácsáramnak a rácsfeszült-50 ségtől való függését szemléltetik, különböző elektróda-elrendezések mellett. Valamennyi mérés koncentrikusan elrendezett elektródás csövön történt,, amelyeknél a katóda mindig a legkülső elektróda 55 volt. Az I-vel jelölt görbe egy olyan szerkesztési módnak felel meg, amelynél a katód az 5., 7., 8., 9., 10. ábrákkal ellentétben nem áttört, hanem összefüggő felületű volt. A kisülési anód emellett át volt törve, úgy hogy a ködkisülés jórészt, 60 az anód nyílásain át, a rácsra juthatott. A rácsáram ennek megfelelőleg igen nagy. A II. görbének megfelelő szerkesztésnél a katód át volt ugyan törve, de úgy volt elrendezive, hogy tömör résziéi 65 állottak mindenütt a kisülési anód nyílásaival szemközt. A III. görbe szerinti szerkezetnél a ködkisülési elektródák tömör részei egymással szemközt foglaltak ugyan helyet, de a tömör anódarészek 70 aránylag keskenyek voltak, úgy hogy a ködkisülésnek egy része még mindig átterjedhetett az erősítő térbe. Csupán a IV. görbénél, amelyet a 8., ill. 9. ábrák szerinti elrendezésű csővel kaptunk, mu- 75 tatkozott az a kiváló eredmény, hogy nevezetesen a rácsáram gyakorlatilag minden negatív rácsfeszültség mellett elenyészően csekély, ezenfelül állandóan negatív értékű lett. A rácsáram ezen elrende- 80 zés esetén csak pozitív rácsfeszültségek mellett válik észrevehetővé. Az új csövek gáztöltésére leginkább olyan gázok alkalmasak, amelyek ionizációs feszültsége nagy, úgy hogy az erő- 85 sítőanódának feszültsége a kisülési anódáéval szemben a lehető legmagasabbra szabható. Legjobban a hélium és neon váltak be 3—6 mm nyomás körül. A nyomást úgy kell beállítani, hogy egy- 90 részt az erősítőáram erős, másrészt viszont a ködkisülési áramnak az erősítőáramhoz való viszonya kicsiny legyen. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy pl. 4 mm nyomáson, heliumtöltés mel- 95 lett az erősítőáram maximuma közel egybeesik a ködkisülési áram és az erősítőáram közti viszony optimumával. A csövek gázzal való töltésekor természetesen ajánlatos mindennemű idegen gáznak io( távoltartása. Ha a ködlkisülési katódát a szokásos fémek valamelyikéből készítjük, amely többé-kevésbé porlásra hajlamos, úgy az a. veszély lép fel, hogy a csövek üzeme 10J közben a gáztöltés keményedik s így az íizemi feltételek kedvezőtlenebbekké válnak. Ezt elkerülendő, ajánlatos a katódát csak alig, vagy egyáltalán nem porlódó anyagból, tehát pl. wolframból, tan- ik tálból, molibdénből készíteni. A katóda esetleg alumíniumból is lehet, ilyenkor azonban esetleg a túlerős felmelegedését akadályozó eszközöket kell alkalmazni. Megemlítendő végül még egy fontos 11.' rendszabály, amelynek révén a cső telje-