106829. lajstromszámú szabadalom • Ködfény kisülésű erősítőcső

— 3 mint a kisülési anóda megfelelő nyílásai. Az 5. ábra egy ilyen kiviteli példát szemléltet. Az (al) kisülési anóda ennél a kivitelnél bádoglap, amelyet számos négyze-5 tes (o) kivágás tör át. Előtte szitaszerű, egyes drótokból összeállított (k) katóda foglal helyet, amelynek nyílásai helyzetük és számuk szerint az (al) anóda (o) nyílásainak megfelelnek s csupán tágabbak 10 ezeknél. Az (al) kisülési anóda árnyékoló hatása, amellyel elsősorban a vezérlőelektródára átmenő rácsáramot küszöböljük ki, magának a vezérlőelektródának megfelelő ki-15 alakítása útján is elérhető. Így pl. az (s) vezórlőelektródát úgy oszthatjuk fel, hogy egyes részleteit, illetőleg egyes szemeit az (al) kisülési elektróda összefüggő részei külön-külön fedjék. A 6. ábra egy ilyen ki-20 vitelt mutat be példaképen. Jobb áttekinthetőség kedvéért az 5. és 6. ábrán az erősítőanódák, az 5. ábrán a vezérlőelektróda is, elmaradt. A kisülési anóda felületszerű kiképzésé-25 nek azt a hatását, hogy az erősítő áramnak szánt teret a ködkisülési tértől elárnyékolja, természetesen bizonyos fokig korlátozza az, hogy az elektronok, a jelenlevő gázmolekulák miatt, nem haladnak 30 egyenes vonalú pályán, a kilépésük helye és a kisülési anóda, illetőleg az erősítőanóda között. Ennek megfelelőleg a kerület, hosszabbítását, azaz a kisülési elektróda és a katód részekre osztását nem lehet túl-35 ságos mértékben fokozni, mert így az árnyékoló hatás mind rosszabbá válnék. Ebben rejlik annak is az oka, hogy a kisülési anódát nem szabad, mint régebben tették, egyszerűen egy drót-rács alakjá-40 ban kiképezni. Mindig ügyelni kell tehát arra, hogy a kisülési anóda kétféle hatása, nevezetesen egyrészt az árnyékoló hatás, másrészt a kerülethosszabbítás hatása között, egy, a cső kívánt tulajdon-45 ságai szerint igazodó optimális viszony álljon fenn. Így pl., ha nagy meredekség, de csekélyebb erősítőáram szükséges, úgy a kisülési fanódát kevesebb kivágással vagy lyukkal látjuk el, mint abban az 50 esetben, amikor kisebb meredekség, de nagyobb erősítőáram kívánatos. Az árnyékolóhatás fenntartása céljából minden esetre természetesen előnyös ia két kisülési elektródát egymáshoz lehetőleg 55 közel elrendezni. A két elektróda távolsága a szokásos csőméreteknél, amelyek méreteik és teljesítményük szempontjából az izzókatódo® rádióerősítőcsövekének felelnek még, 2—3 mm. Az új cső elektródjainak legelőnyö- 60 sebb elrendezése, amint azt a tapasztalat másféle csöveknél már megmutatta, a koncentrikus alak. Az új csőnél a koncentrikus, hengeralakú elektródák sorrendje pl. úgy választható, hogy a ka- 65 tóda pálca vagy henger alakjában középütt foglal helyet és a kisülési anóda koncentrikusan körülveszi, míg az utóbbit az (s) vezérlőelektróda, ezt pedig az (a2) erősítőanód veszi körül. Ilyen el- 70 rendezést szemléltet a 7. ábra. A (k) katóda, egy hengeres szitaalakú. A következő nagyobb átmérőjű elektródának, az ugyancsak nyílásos (al) kisülési anódának nyílásai a (k) katódáinak megfelel- 75 nek. de azoknál kisebbek (5. ábra). Az (al) kisülési anódot hengeres csavarvonal alakú (s) vezérlő elektróda veszi körül. A legkülső elektróda a hengeres (a2) erősítőanód. 80 Még jobban működik a 8. ábrán szemléltetett koncentrikus elrendezés, amelynél az elektródák sorrendje fordított, azaz a (k) katóda a legkülső elektród, az (al) kisülési anóda a következő belsőbb elek- 85-tróda, míg az (a2) erősítőanóda pálca alakjában a hengeres elektródák tengelyében helyezkedik el. Ezt (s) vezérlőelektróda veszi körül. Ennél a kivitelnél az (al) kisülési anód és a (k) katód 90 felületének részekre osztását úgy oldjuk meg, hogy az (al) elektróda bádoghengerből áll, amelyből alkotói mentén sávok vannak kivágva, pl. kicsákozva. A (k) katódát hasonlóképpen lehetne alakítani, 95 csak szélesebb sávjai volnának. Gyártás szempontjából azonban előnyösebb a (k) katódát egyes, a közös henger tengellyel párhuzamos pálcákból vagy drótokból összeállítani, amelyek mindegyike az (al) íoo kisülési anóda egy-egy tömör része mögé kerül. A 9. ábra ennek az elrendezésnek a hatását szemlélteti, a 8. ábra vázlatos .keresztmetszetében. A pontozott (1) vonalak az (al) kisülési anóda tömör részei 105. által előidézett lárnyék határait jelölik. Az ábrából kitűnik, hogy az (s) vezérlő elektróda és az (a2) erősítőanód teljesen ebben az árnyékban vannak, úgy hogy őket a ködkisülési térből egyenes vonal- noban tovább repülő kisülési részecskék nem találják. Egyébként ajánlatos az (al) kisülési anód tömör részeit oly szélesre méretezni, hogy a két erősítőelek tróda még akkor is teljesen az árnyékot 115. határoló vonalakon belül feküdjön, iha az utóbbiak nem az egyes katódrészek széleiből, hanem az ezen katódrészek körül