106829. lajstromszámú szabadalom • Ködfény kisülésű erősítőcső

áll elő. (Ezt a feltevést a gyakorlati ta­pasztalat, eredményei igazolni látszanak; hogy e feltevés elméleti szempontoksbol mennyire helyes, azt itt nem kívánjuk. 01-5 dönteni.) '. A találmány lényege legjobban a mel­lékelt rajzokból tűttifk ki,4; amelyekén, /az új k'ödíényeírősítőeső®- "néhány kiviteli alakja, valamint magyarázó ábrák látha-10 tók. . ' ' • ' Az 1. ábra á leSégyszerubb -kiviteli­alakot ábrázolja, amelyből az egész, jelen találmány alapgondolata leginkább kitű­nik. A lényegében vázlatosan ábrázolt 15 csőnek négy elektródája van, köztük- egy (k) katóida és egy (al) kisülési anóda. E között a két elektróda között folyik le az úgyszólván elektronforrásként használt ködkisülés, amelynek eszerint, a többi 20 elektródára nézve az eddig ismert erősítő­csövek izzókatódájáékhoz, hasonló szerepe van. Az (al) kisülési anóda mögött a pél­dául rácsosán kiképzett (s) vezérlőelek­tróda és az (a2) erősítő-anóda foglalnak 25 helyet. A cső kapcsolása már most olyan, hogy a (k) és (al) elektródák közé egy aránylag nagy feszültséget, pl. 200 vol­tot kapcsolunk. Ezt a feszültséget egy (n) egyenáramú áramforrásra kapcsolt (p) 30 potenciométer (o) és (pl) pontjai közül vesszük le. A (p) potenciométer (p2) pont­jához kapcsolt (s) vezérlőelektródáinak az (al) anódához képest célszerűen kis nega­tív feszültséget adunk, míg a (p3) pont-55 hoz kapcsolt (a2) erősítő-anód feszültsége pozitívabb, mint az (al) kisülési anódáé. Az (a2) és (al) közti feszültségkülönbözet­nek a mindenkori gáztöltés ionizációs fe­szültségénél kisebbnek ke'll lennie, így pl. 40 kisebbnek, mint 27 volt, A (t) traszformá­toron át bevezetett felerősítendő áram az (s) vezérlőelektróda előfeszült,ségét modu­lálja. Az (a2) anód körében folyó erősítő áramnak ezáltal előidézett ingadozásai az 45 ezen köribe kapcsolt (b) hallgató kagyló útján hallhatók. A bemutatott elrendezés újszerű techni­kai hatása már most abból áll, hogy (al) kisülési anód lemezalakú kiképzése miatt 50 közvetlen ködkisülés nem juthat át a ve­zérlő elektródára és a második (a2) anó­dára. Az (a2) anóda felé haladó áram ehe­lyett lényegében csak a tulajdonképeni köd­kisülés szélein, vagy amellett szétszórtan 55 röpködő olyan kisülési részecskékből áll, amelyeket maga a kötíkisülési tér már nem, vagy csak igen kis mértékben moz gat, hanem az (a2) anóda feszültsége vonz maga felé. Az ilyen elrendezés mellett a rácsáram csekély, aminek következtében 60 i kivezérlés, lehetősége igen nagy. Az'1."'ábra szerinti'elrendezés melleit i sonban még mindig fellép némi, bár L letkély rácsáram. Ezt nyilvánvalóan a Katóda egyik széléről kiinduló, egyenes 65 vonalban a kisülési anód széle mellett, vagy annak közelében elrepülő elefctrónüiö okozzák. Ennek kiküszöböléso céljából a talalmány egy .további I j t zerint a (k) katód felülétét előnyösen kisebbre mc 70 retezzük, mint az (al) kisülési anódú é r, úgyhogy" az, utóbbi a katód és a vezérlő­elektróda széleit összekötő egyeneseken -túlnyúlik.- Egy ilyen elrendezést vázlato­san a 2. ábra ábrázol. Az egyes elektródá- 75 kat ugyanazok a betűk jelölik, mint az, 1. ábrán. Az, 1. ábrával szemben a legfőbb eltérés abban van, hogy a (k) katóda felü­lete • kisebb, minit az (al) anódáé. A két pontozott vonal a katód és a vezérlőrács 80 széleit összekötő egyeneseket szemlélteti, amelyeken az (al) anód «zélei túlnyúl­nak. Ezzel az elrendezéssel a rácsáram még jelentékenyen tovább csökkenthető. Már az előzőkben említettük, hogy az 85 (a2) anód felé vándorló ós az erősítő ára­mot alkotó elektronok valószínűleg a tu­lajdonképeni ködkisülési tér széleinek köze­léből származnak. Már most, hogy egy le­hetőleg erős erősítőáramot érjünk el, kö- 90 zelfekvő a kisülés, ill. a kisülési elektró­dák kerületét megnövelni. Ezt úgy való­sítjuk meg, hogy a kisülési anódot ós cél­szerűen a katódot is lyukakkal vagy kivá­gásokkal látjuk el, vagy pedig több külön- 95 álló felületből, ill. darabból rakjuk össze. Ennek az elrendezésnek legegyszerűbb ki­viteli alakja a 3. ábra szerinti szerkezet, amelyek (k) és (al) kisülési elektródái, ezeken felül (a2) erősítő anódja is U-alakú 100 felületűek. Ezzel a kiviteli alakkal már jóval nagyobb erősítőáramokat lehet el­érni, mint az 1. ábra szerinti elrendezéssel. Ennél a kiviteli alaknál a vezérlőrács egy az (a2) erősítőanódot körülvevő spirális 105 alakjában van kiképezve. Még jelentéke­nyebbé válik a kerület növelésének a ha­tása, ha az anódot a 4. ábrán példaképen ábrázolt módon több ablakkal látjuk el. Hogy az ilyen részekre osztott kisülési HO elektród/ás kiviteleknél a 2. ábrán szem­léltetett rendszabály hatását is elérjük, a kisülési katódot célszerűen egyes drótok­ból állítjuk össze, amelyek egy nagyságá­ban és felosztásában az (al) kisülési anó- 115 dának megfelelő felületet alkotnak, amely­nek azonban csak a nyílásai nagyobbak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom