106800. lajstromszámú szabadalom • Antennaszerkezet

— 5 — úgy hogy fordított V-alako't képeznek. Példa gyanánt vegyük fel, hogy mindenik vezeték vagy elem hosza egy hullámhosszal egyenlő. A 2. ábra szerint ez a 5 hossz egy fél hullámhosszal nagyobb, mint az elemnek a kívánt hullámok terjedési irányával párhuzamos síkra való vetülete. A (10) vezeték alsó végződése a (13) transzformátor (12) tekercsén át 10 földdel áll összeköttetésben. A (13) transzformátor (14) tekercséhez adó vagy vevő készülék csatlakozik. Az 5. ábrában feltüntetett antennaszerkezetnek kétirányú irányítási karakterisztikája van, azonban 15 az egyirányúvá is tehető annak révén, hogy a (11) vezetéket az (m) pontnál impedancián át földdel hozzuk összeköttetésbe. Az (m ... u) betűk olyan végtelen kicsiny antennaszakaszokat jelentenek, 20 amelyek a (10) és (11) veztékek mentén egymástól egynegyed hullámhossz, távolságban fekszenek. A (15) nyíl a bejövő hullámok terjedési, irányát mutatja. A 6. ábra az 5. ábrán feltüntetett an-25 tennaszerkezet vektordiagramját szemlélteti. Az SV. és EV. sorok jelei a térközi ós tényleges feszültségeket az I. sorban felsorolt antennaszakaszokban jelölik, míg a készüléken átmenő áram vekto-30 rai a III. sorban vannak, még pedig a DP. sorban a közvetlenül tovahaladó és az RF. sorban a visszavert áramok számára. A közvetlenül tovahaladó áramok eredője az RDP. oszlopban és a visszavert áramok 35 eredője az RRF. oszlopban, míg az összeredő a TR. oszlopban van. Az (m u) elemi antennaszakaszokban indukált vagy térközi feszültségeket a felső sorban levő nyilak ábrázolják. Amint a nyilaknak 40 ezen sorából kitűnik, az (n) antennaszakaszban indukált feszültség egynyolcad ciklussal késlekedik az (m) antennaszakaszban indukált feszültséghez képest és hasonlóképpen a többi elemi antennasza-*5 kaszban indukált feszültségek egynyolcad ciklussal késlekednek a jobboldalon levő szomszédos antennaszakaszban indukált feszültséghez képest. A nyilak második sora a tényleges vagy a veztékben fellépő 50 feszültségeket ábrázolja ugyanazon elemi antennaszakaszokban. A tényleges (a [12] tekercs szempontjából hatásos) feszültségek, amelyek a (10) vezetékben, például a (ti) ..., ( u) antennaszakaszokban lépnek 55 fel, ellenkező fázisban vannak a (11) vezetékben indukált feszültségekkel. Az egyik vezetékben keletkező tényleges feszültségek együttműködnek a másik vezetékben fellépő tényleges feszültségekkel és így nem működnek egymás ellen. Ez a 60 megállapítás annyiban helyes, amennyiben az a feszültségeknek a (12) tekercsre kifejtett egyiites hatására vonatkozik, még pedig annak következtében, hogy az antenna hajlítása vagy csúcsa folytán az 65 elemi feszültségeknek a (10) vezetékben ellenkező iránya van, mint a (11) vezeték feszültségeinek. A feszültségek, valamint a közvetlenül tovahaladó és a visszavert, a (12) teker- 70 csen átmenő áramok között levő fázisviszony meghatározásának módját az 1. és 2. ábrák kapcsán már ismertettük, minél fogva azt a következőkben csupán röviden összefoglaljuk. Az (m) antennaszakasz fe- 75 szültsége folytán fellépő, közvetlenül tovahaladó áram pontosan két teljes ciklussal később érkezik a (12) tekercshez, mint az azt előidéző feszültség, mivel az antenna hossza két hullámhossz. Az (n) an- 80 tennaszakasz feszültségétől eredő áram egy és háromnegyed hullámhossznak megfelelő utat tesz meg a (11) és (10) vezetékek mentén, úgy hogy egy és háromne-gyed ciklussal később ér a (12) tekercshez, 85 mint az (n) antennaszakasz feszültsége. Hasonlóképpen határozható meg a többi elemi, közvetlenül tovahaladó és visszavert áram iránya, ha szem előtt tartjuk, hogy az antenna szabad végéhez folyó 90 áram iránya visszaverődés folytán megfordul és ezért ténylegesen egy fél ciklus késleltetést szenved. Például a visszavert áram, amely az (m) ponttól jön, ellenkező fázisban érkezik a (12) tekercshez, mint a 95 közvetlenül tovahaladó áram. Az (n) pontban keletkező áram 90°-os késleltetésnek, megfelelő egynegyed hullámhossznak megfelelő utat tesz meg az antenna szabad végéig, visszaverődés folytán pedig 180° 100 késleltetést szenved és ezután a (12) tekercsig két teljes hullámhossznak megfelelő utat tesz meg, ami 720°-os késleltetésnek felel meg. A közvetlenül tovahaladó és a visszavert áramok összegezése a 105 6. ábrában feltüntetett táblázat jobboldalán van. A visszavert áramra vonatkozólag meg kell jegyezni, hogy mindenik (10) és (11) vezeték áramainak eredője az antennaszakaszok számának folytonos nö- no vekedésével 540°-os utat tesz, meg, illetve egy és egy félszer megy a vektor körül és végül ugyanazon irányt veszi fel, mint a másik vezeték áramainak eredője. Ez a kettős eredő a közvetlenül tovahaladó ára- 115 mokból keletkező kettős eredőhöz hozzáadódik és a 6. ábra jobb szélén feltüntetett TR. összeredőt eredményezi. A 6. ábrában