106800. lajstromszámú szabadalom • Antennaszerkezet
feltüntetett iránnyal ellenkező irányiján tovahaladó és a visszavert összetevők tovaterjedő hullámok esetén a közvetlenül ugyanolyanok, de ellenkező irányúak, 5 mint ama visszavert és közvetlenül tovaterjedő áramösszetevők, amelyeket az ábrán feltüntettünk. Az összeredőnek természetesen szintén ellenkező iránya van, mint a 6. ábrában feltüntetett összeredő-1U nek. Az 5. ábrán feltüntetett szerkezetnek tehát kétoldali irányító képessége van és mindkét irányban haladó hullámok behatása alatt egyaránt működésbe jön. A 7. ábra egyirányú vevő berendezést 15 ábrázol,> amelynél két fordított V-alakú (16) és (17) antenna van. A (16) antenna reflektor, amely egynegyed hullámhoszszal távolabb fekszik a hullámforrástól és ugyanazon függőleges síkban van, mint a 20 (17) gerjesztő antenna. A (18) nyíl a hullámok terjedési irányát mutatja. Mindenik ferde vezeték vagy elem (w) nossza a hullámhosszal egyenlő és a vízszintes irányitóképesség végett a legkedvezőbb 0 szög 25 alatt hajlik, úgy hogy mindenik elem vízszintes vetülete egyfél hullámhosszal rövidebb, mint az elem hossza, vagyis hossza w —. A (19) transzformátor a (17) gerjesztő antennát a vevő készülékkel köti 30 össze. A (16) reflektor antenna (21) kondenzátorral és (20) indukciós csévével áll összeköttetésben, amelyek megfelelő antennavégződést képeznek. A reflektorantenna révén ismeretes inó-35 don egyirányban való irányítóképességet érünk el. A (16) veztékben a kívánt hullámok útján indukált feszültség egynegyed ciklussal késlekedik a (17) vezetékben indukált feszültséghez képest. Mivel a (16) 40 vezeték útján visszasugárzott mezőnek ellenkező fázisa van, mint a közvetlenül szomszédos térközi mezőnek, mivel továbbá a reflektorantenna és a gerjesztő antenna között egynegyed hullámhossz tá-45 volság van, a fordított V-alakú (16) antenna energiája a (17) antennában olyan feszültséget indukál, amely fázisban van az utóbbiban fellépő feszültséggel. Az eredő áramok tehát egymást erősítik és a 50 vétel ebben az irányban maximális. Az ellenkező irányból jövő hullámok azonban feszültséget indukálnak a (16) reflektorban, amely egynegyed ciklussal későbben vezeti a (17) gerjesztőben indukált feszült -55 séget. A visszasugárzás folytán előállö" 180°-os fáziskülönbség és az egynegyed hullámhossz távolság miatt a (16) reflektor energiája révén a (17) gerjesztő antennában indukált feszültségnek ellenkező fázisa van, mint az abban eredetileg indu- qq. kált feszültségnek. A nem kívánt irányból jövő energia révén indukált áramok tehát tényleg elnyomatnak. A 8. ábra egy hullámhosszal egyenlő és a földdel tökéletesen összekötött egyenes- 65-vonalú vevő antenna függélyes síkban való, matematikailag kiszámított poláris irányítási görbéit tünteti fel. A szaggatott vonallal megrajzolt (22) görbének két hurokja van és függélyes helyzetű anten- 7a nára vonatkozik. A teljes vonallal megrajzolt (28) görbe olyan antennára vonatkozik, amely függőleges egyeneshez 30° alatt hajlik ama függőleges síkban, amelyben a hullámok tovahaladási iránya 75 fekszik. A vízszintes tengely mentén 100%-kal megjelölt távolság azon maximális áramot jelenti, amely ezen berendezéssel elméletileg elérhető. Ha az antenna bármely más függőleges síkban 80 hajlik el, az áram mindig kisebb, mint az előzőkben említett maximális érték. Ezen görbék tanulmányozásából kitűnik, hogy vízszintes irányban gyakorlatilag vétel nincsen, ha az antenna függőleges hely- 85 zetben van, míg ha az antenna a bejövő hullámok útjában 30° alatt hajlik el, akkor a kívánt hullámok vétele maximális. A ferdén álló antennára vonatkozó görbe kisebb szárnyának helyzete továbbá azt 90 mutatja, hogy ennek az antennának függőleges és vízszintes irányban terjedő hullámok számára igen jó karakterisztikája van. Más szóval, nagy működési szöge van és ezért különösen alkalmas a 95 sztatikai hatás csökkentésére, ha a sztatikai hatás erőteljesebb, mint aminőnek véleményünk szerint lennie kellene a földfelülethez aránylag közel fekvő szögeknél. Ugyanezen okból az elnyelt ener- 100 gia a Heaviside réteg által visszavert energiával együtt aránylag rövid átviteli úton érkezik meg azzal az eredménnyel, hogy a fadinghatás lényegesen csökken. A feltüntetett antennának két- 105 irányú karakterisztikája van, azonban, amint azt az előzőkben ismertettük, egyirányúvá tehető annak révén, hogy reflektort vagy alkalmas végződési impedanciát alkalmazunk. 110 A 9. ábrában feltüntetett fordított V-alakú (24) antennának, amint azt az előzőkben ismertettük, olyan elrendezése van, hogy az antenna függőleges síkja bármely kívánt irányban állítható be. Az 115 ábrán feltüntetett különös elrendezést csupán ismertetés végett példa gyanánt
