106800. lajstromszámú szabadalom • Antennaszerkezet
_ 4 — oszlop vektorai ábrázolják és pedig a DP. aloszlop a közvetlenül tovahaladó ós az iíl1 . aloszlop a visszavert áramok vektorait szemlélteti. Az említett áramok ere-5 dőit az R. oszlop és az összeredőt a TR. oszlop adja meg. A 4. ábrán feltüntetett táblázatból ós különösen az egyes indukált feszültségeket ábrázoló oszlopból kitűnik, liogy az 10 antennaszakaszokban egyidejűleg indukált feszültségek fázisa egymáshoz képest különböző és ebbena tekintetben a 3. ábrában feltüntetett elrendezés különbözik az 1. ábrán feltüntetett berendezéstől. Ez 15 a jelenség azon körülmény következménye, hogy a hullám azon része, amely az egyik antennaszakaszban indukál feszültséget, 15°-kal vagy ciklussal késlekedik ama hullámrészhez képest, amely 20 közvetlenül az említett antennaszakasz fölött levő antennaszakaszban indukál feszültséget. Az indukált elemi feszültségek és az azok révén keletkező, a (8) transzformátoron átmenő áramok között 25 fennálló különböző fáziskülönbségeket az előzőkben a 2. ábrával kapcsolatban ismertetett módon kapjuk meg. Az áramok, úgy mint az 1. ábra szerinti berendezésnél, az azokat eredményező feszültsO séghez képest mindig késlekednek, kivéve azt az áramot, amely a legalsó szakasztól közvetlenül halad tova. Amint az előzőkből kitűnik, a közvetlenül tovahaladó áram számára maximális eredőt és 85 a visszavert áram számára zérus eredőt kapunk, amint azt a 4. ábrában feltüntetett táblázat alsó része szemlélteti. A találmány értelmében elhajlított öszszes antennáknál a közvetlenül tovaha•iö ladó áram eredője a vektorkör átmérője. A visszavert áram eredője zérus és kis érték között változik, amennyiben értéke zérus, olyan antennák esetén, amelyek hossza a hullámhossz negyedének párat» lan számú többszöröse, míg kis értéke van, ha az antenna hossza a hullámhossz negyedének páros számú többszöröse. A páros számú többszörös növekedésével avisszaverődési eredő értéke csökken. A 3. 50 ábrán feltüntetett ferde antennának a, végvisszaverődési viszony szempontjából lényegileg csupán egy homlokfelülete van, amely nagyon megnövelhető, vagyis az ábrán a (9) nyíllal megjelölt iránnyal 55 ellenkező irányban tovaterjedő hullámok hatása gyakorlatilag kiküszöbölhető az antenna alkalmas végződése révén. Az antenna végének kiképzése azonban nem befolyásolja a visszaverődési jelenségeket és a 4. ábrán feltüntetett táblázat 60 ada'ait nem változtatja meg, mivel egyhuzalos ferde antennák esetén a visszavert áram eredője zérus, amint azt a táblázatban feltüntettük. A közvetlenül tovahaladó áramnak a visszavert áramhoz 65 való viszonya természetesen végtelen, ha az antenna hossza a hullámhossz negyedének páratlan számú többszöröse és ha a hullámok terjedési iránya az ábrán feltüntetett iránnyal megegyezik vagy az- 70 zal szemben fekszik. Az 1. ábrán feltüntetett fél hull ámhoszszúságii szabvány antennához képest a 3. ábrán ábrázolt antenna használata révén elért teljesítménytöbblet első sorban azon 75 körülmény következménye, hogy az utóbbi hosszabb és jobban van irányítva, mint az előbbi. A függőileges antenna a (vízszintes irányban tovahaladó 'hullámokat minden irányból egyenlően veszi 80 fel, míg a ferde antenna két egymással ellenkező irány számára előnyösebb, mimellett az irányítási diagram nyolcashoz hasonlít. Háromnegyed hullámhosszúságú függőleges antennához képest a 3. 85 ábrában feltüntetett ferde antenna végső eredőjének nincsen visszaverődési összetevője, míg a függőleges antenna eredője .úgy visszavert, mint közvetlenül 'tovahaladó összetevőt tartalmaz. 90 A 2. és 4. ábrában a közvetlenül tovahaladó és a visszavert áramok vektorainak a legfelső antennaszakaszban ellenkező fázisuk van, mint a legalsó antennaszakaszban. Ez a feltétel maximális 95 eredmények szempontjából minden esetben szükséges. Más szóval, az antennát a bejövő hullámok felé vagy ellenkező irányban úgy kell elhajlítani, hogy a felső antennaszakaszban keletkező áram 100 egy fél ciklussal későbben érkezzék a vevő készülékhez, illetve egy fél ciklussal később menjen azon keresztül, mint a, vele egyidejűleg az alsó antennaszakaszban létrejött áram. Ha ezen feltételnek 105 eleget teszünk, az antenna egy fél hullámhosszal hosszabb lesz, mint a hullámok terjedési irányával párhuzamos síkra való vetülete és a vetülettel bezárt szög a legkedvezőbb, amint azt az előzők- no ben ismertettük. Az 5. ábra a találmány értelmében kiképezett antennaszerkezet egy másik kiviteli alakját tünteti fel. Ezen kiviteli alaknál két (10) és, (11) vezeték van, ame- 115 lyek mindenike a kívánt hullámok számára a legkedvezőbb 0 szög alatt hajlik és egymással összeköttetésben állanak,
