106800. lajstromszámú szabadalom • Antennaszerkezet
— 3 — felelő elemi szakasztól. A 2. ábrában feltüntetett táblázat harmadik oszlopában ezeket az áramirányokat nyilakkal ábrázoltuk, amelyek azonban csupán irányo-5 kat, de nem az áram nagyságát adják meg. Ha az egyes közvetlenül tovahaladö áramok vektorait összegeztük, úgy, amint azt a táblázat harmadik oszlopának alján feltüntettük, az eredő vektormaximum, 10 mivel az a vektorkör átmérője. Bár ez a vizsgálat egymástól bizonyos távolságban fekvő elemi részecskék választásán alapszik, magától értetődik, hogy az egész antennában lefolyó jelenségek hű képét 15 adják ezek a részecskék ós ezért a táblázat az egész antenna eredő hatását szemlélteti. A visszavert áramok eredőjét hasonlóképen határozhatjuk meg. A viszonyokat 20 a táblázat negyedik oszlopa szemlélteti. Az (e) szakasz áramának az antenna szabad végétől való visszaverődés folytán fordított fázisa van, minélfogva keletkezése után egy egész teljes ciklusnak meg-25 felelő idő multán érkezik az (5) tekercshez, tehát bármely adott időpontban az (5) tekercsben való mérés szerint egy teljes ciklussal késlekedik az (e) antennaszakasz feszültségéhez képest. A (d) sza-30 kasz feszültsége folytán előidézett visszavert áram, egy-nyolcad ciklus ideje alatt jut az antenna szabad végéhez és a visszaverődés folytán egy fél ciklussal késlekedik és azután a félhullámhosszúságú an-35 tenna folytán további fél ciklussal késlekedik mielőtt az (5) tekercshez jut. Azon pillanatban tehát, amint az (5) tekercshez ér, összesen egy és egy-nyolcad ciklus késleltetése van a (d) szakasz feszültségé-40 hez képest. A visszavert áramok többi vektorait hasonlóképen határozhatjuk meg és ezek eredője ugyancsak átmérője a táblázatban feltüntetett vektorkörnek. A 2. ábra az 1. ábrán feltüntetett an-45 tenna áramvektorainak táblázatát szemlélteti. Az I. oszlopban az antennarészeket, illetve szakaszokat vettük fel. A II. oszlop az egyes szakaszokban indukált feszültségek irányát mutatja. A III. osz-50 lopban a vevőkészüléken átmenő áramok irányait tüntettük fel. A DP. (direct propagation) aloszlop a közvetlenül tovaterjedő áram irányait és az RF. (reflected) aloszlop a visszavert áram irányait tar-55 talmazza. Az R. (resultant) oszlop az egyes aloszlopok egy-egy eredőjét, míg a TR. (totál resultant) oszlop az összeredőt adja meg. Amint az ábrából kitűnik, a visszavert áramok eredőjének iránya megegyezik a közvetlenül tovahaladó ára- 60 mok irányával és az 1. ábrán feltüntetett antennánál a két eredő összeadódik, illetve együttműködik, aminek révén maximális teljes eredő keletkezik, vagy más szóval, a vízszintes irányító képes- 65 ségnek maximális értéke van. A vektorok természetesen forgathatók és így az ábrán nyilakkal feltüntetett irányok csupán viszonylagos irányok. Az 1. ábrával kapcsolatban meg kell 70 jegyeznünk, hogy azon esetben, ha a függőleges antenna fél hullámhossz helyett egy egész hullámhossz magas volna, minimális vagy zérus eredő vektor keletkezne a vízszintes síkban tovahaladó hul- 75 lániok számára. Egy hullámhossz magas függőleges antenna tehát különösen vízszintes irányú hullámok kirekesztésére alkalmas. A függőleges antennáknak a találmány szerint kiképezett ferde anten- 80 nákkal való összehasonlításánál a függőleges félhullámhosszúságú antenna alkalmas szabvány az összehasonlításra, mivel maximális vízszintes irányító karakterisztikája van. 85 A 3. ábrán feltüntetett (7) antenna hossza háromnegyed hullámhossz és az a (8) transzformátor egyik tekercsén át földdel áll összeköttetésben. A (8) transzformátor másik tekercse adó- vagy vevő- 90 készülékkel állhat összeköttetésben. A találmány ismertetése céljából felvettük azonban, hogy az antenna vevőkészülékkel áll összeköttetésben. Az antenna a függőleges iránytól olyan 0 szög alatt haj-, 95 ük el, hogy az antennának a bejövő hullámok irányával, amelyet a (9) nyíl jelez, párhuzamos síkra való vetülete fél hullámhosszal rövidebb, mint az antenna hossza, vagyis ez a vetület a 3. ábrán fel- 100 tüntetett antenna esetén egy negyed hullámhossz, Amint a következő vektoriális magyarázatból kitűnik, a megadott ilyen szög alatt elhajlított antennának, amely szög az adott antennahossz mellett a leg- 105 kedvezőbb szög, a hullámok terjedési irányában maximális irányító karakterisztikája van. Az (f, g, h, j, k) és (1) betűk az antennának egymástól egy nyolcad hullámhossz távolságban fekvő kis ré- 110 szecskéit, illetve szakaszait jelentik. A 4. ábra, amint* azt már az előzőkben említettük, a 3. ábrán feltüntetett antenna vektordiagramja. Az I. oszlop az antennaszakaszok és a II. oszlop az egyes 115 .szakaszokban (indukált feszültségek irányainak jelöléseit tartalmazza. A vevő készüléken átfolyó áram irányát a ül.
