106752. lajstromszámú szabadalom • Vörösrézötvözetből álló szerkezeti anyag sínjárműveknek a tengelycsapra közvetlenül felfekvő csapágycsészéihez

— 2 — leztük, a sínjárművek szóbanforgó csapágyainak befutásánál hiányzanak annak az állapotnak feltételei, melyet a folyadékos súrlódás bekövetkezése igényel. Itt 5 kapcsolódik be a találmány azzal a felismeréssel, hogy magának a csapágycsészének szerkezeti anyagát akként kell befolyásolnunk, hogy a folyadékos súrlódás bekövetkezésének előfeltételei a csapágy 10 üzembehelyezése után önműködően teljesüljenek. A vörösrézötvözeteknek a lágyfémekhez viszonyított keménysége folytán teljesen lehetetlen, hogy a megmunkálásból folyó egyenlőtlenségek kiegyen-15 lítését egyedül a csapágynyomás idézze elő. Ezért a találmány szerint a vörösrézötvözethez oly hozagokat adunk, melyek az ötvözet kopási szilárdságát csökkentik. Ekként a csapágycsésze felületének 20 simítása megy végbe, még mielőtt a csapágy hőmérsékletének növekedése és ezzel a kenőanyag öregedési jelenségei, oxidációi, bomlása és szívósságának csökkenése következnék be. Ha azonban a simí-25 tássál leszedett egyenlőtlenségek a tengelycsapágyaknál beálló legkisebb kenőrétegvastagság alatt vannak, akkor, minthogy a kellő mozgási köz már elev3 közvetlenül állítható be, a megszakítatlan 30 kenőanyagfilm bekövetkezéséhez szükséges állapot összes feltételei teljesítve vannak. E film a csapágycsésze szerkezeti anyagának további kopását meggátolja, minthogy a kenőanyagfilm létestilése ré-35 vén biztosított folyadékos súrlódás a kopási folyamatnak majdnem teljesen a végére jár azzal, hogy a két egymással súrlódó fémet egymástól elkülöníti. A találmány azonban még továbbmenő célo -40 kat követ. A találmány egyéb része abból a további felismerésből indul ki, hogy ahozagoknak akként kell megállapítva lenniök, hogy a felületi diffúzió csökkenjen és a csapágycsésze, valamint a tengely-45 csap felülete közötti hideg összehegesztődés többé ne következzék be, amikor is tehát a férnek kenődésének és kimarásának veszélye már a csapágycsészefelület simításának rövid idő közei alatt is ki van 50 küszöbölve. Végül a hozagokkal a felületek simítása is előidőzhető. Ily tulajdonságokkal rendelkező hozagok, pl. fémekből, nevezetesen alumiumból vagy ólomból, vagy akár nem-fémekből, mint 55 pl. kénből állhatnak. Az alapötvözetként szereplő vörösrézötvözethez a hozagok akár mind együttesen, akár csoportonként adhatók hozzá; így pl. alumínium és ólom adható az alapötvözethez. A találmány szerint azonban szem előtt tar- 60 tandó az a jelenség, hogy az ily hozagoknál az alapötvözet alkatrészeire bomlani törekszik. E törekvés ellensúlyozására a találmány további kiképzése szerint az alapötvözetnek a hozaganyagokkal 65 pl. ólommal szembeni oldóltépessége bizonyos hozagokkal, mint pl. mangánnal, nikkellel, magnéziummal vagy bizmuttal fokozható. Maga az alapötvözet a vörösréz-ón vagy vörösréz-cink alapon képez- 70 hető ki. A találmány szerint különösen előnyös ötvözet alkatrészei a következők: 4—40 súlyszázalék ólom 0.2—1.5 súlyszázalék mangán, 2—12 súlyszázalék ón, 75 míg a maradék vörösréz. Az ily ötvözet foganatosítási példája: kb. 30 súlyszázalék ólom, 3 súlyszázalék ón, 5 súlyszázalék nikkel, a maradék pedig vörösréz. A találmány további sajátsága, hogy a 80 megmerevedési folyamatok befolyásolásával a hozagoknak az alapötvözetben való tökéletes elosztását érjük el, úgy hogy a csapágyfémek szokásos strukturája létesül. 85 Minthogy a vörösrézötvözetek keménysége a találmány szerint alkalmazott hozagok folytán csökken, a találmány további kiképzése szerint a szilárdságot nagyobb szilárdságú fémek be- vagy körül- 90 ágyazásával, pl. öntöttacélköpennyel való burkolással fokozhatjuk. Szabadalmi igények: 1. Vörösrézötvözetből álló szerkezeti anyag sínjárműveknek a tengelycsapra köz- 95 vetlenül felfekvő csapágycsészéihez, jellemezve az alapötvözsethez adott, ennek kopási szilárdságát csökkentő hozagokkal. 2. Az 1. igényben védett szerkezeti anyag 100 megoldási alakja, jellemezve az alapötvözethez, adott, a felületi diffúziót csökkentő, a csapágycsésze és a tengelycsap közötti hideg összehegesztődést kiküszöbölő hozagokkal. 105 3. Az 1. vagy 2. igényben védett szerkezeti anyag megoldási alakja, melyet az alapötvözethez adott, a felületi simaságot fokozó hozagok jellemeznek. 4. Az 1., 2, vagy 3. igényben védett szer- 110 kezeti anyag megoldási alakja, melyet az alapötvözethez adott fémes hozagok, mint pl. alumínium vagy ólom, vagy nem-fémes hozagok, mint pl. kén, jellemeznek. 115 5. Az 1—4. igények bármelyikében vé- .