106726. lajstromszámú szabadalom • Folyadék kimérő készülék

— 6 — ; toztatható. Szükséges az is, hogy a két dugattyúrúd kapcsolatába olyan berendezést iktassunk, mely lehetővé teszi a löketek hosszának megváltoztatását. b Mindegyik (63) dugattyúrúd, mint a 3. ; ábrán látható, megfelelő tömszeleneén át lenyúlik a (29) tokba, A rudak alsó vége a (112) vezetőcsövekbe lép, melyek a (96) keret oldalirányban kinyúló (113) karjai-10 hoz vannak erősítve és ezektől kiindulva, lenyúlnak a (26) tokba, ahol zárt alsó végben végződnek. Mivel a rudaknak szükségképen a (26) tokba kell nyúlniok, melynek belseje hozzáférhetővé válik, ha a (32) 15 ajtót a szivattyú működtetése céljából kinyitjuk, csövekbe vannak ágyazva, melyek megakadályozzák azt, hogy a rudak avatatlanul működésbe legyenek hozhatók. Hasonló okokból a (113) karokhoz 20 vízszintes (114) válasz-lemez van erősítve (3. és 4. ábra), mely megnehezíti az ajtónyíláson keresztül a (29) tokba való fölnyúlást és a dugattyúrudakkal kapcsolatos, alant leírandó más alkatrészek meg-25 érintését. Ez a (114) lem;ez a (115) félhengeralakú zsebbel van ellátva, melynek célját alább fogjuk leírni. Mindegyik dugattyúrúdhoz előrenyúló (116) és hátranyúló (117) pecekkel elátott 30 alkatrész van erősítve (5. ábra). A (116) , pecekből előre és hátra harmadik (118) pecek nyúlik ki, melyet az alábbiakban retesznyitó alkatrésznek fogunk nevezni. A hátsó (117) pecek csúszó kapcsolatban áll 35 a helytálló (119) vezetőrúddal, mely alsó végénél célszerűen a (113) karhoz, felső végénél pedig a (21) alapzathoz van erősítve. A (116) pecekben, a dugattyúrúd tengelyével párhuzamosan a (120) rúd 40 csúszik, mely alsó végén a (116) pecek alsó felületébe ütköző (121) fejjel van ellátva. A (120) rúd felső végére van csavarolva és ezáltal ezen beállítható a (122) anya, ez utóbbi és a (116) pecek első felülete közé 45 pedig a (123) rugó van beiktatva. A i(123) rugót lazán körülveszi és a (116) pecek felső felületén nyugszik a (124) hüvely, mely határolja a (123) rugó összenyomását ez utóbbinak a (122) anyával való ütközé-50 sénél. Az egyik (63) dugattyúruddal kapcsolatos (116) rúd (121) feje a másik (63) dugattyúruddal kapcsolatos (116) rúd (121.) fejével hajlékony alkatrész, mint a (125) 55 lánc útján van összekötve, melyet a (126) hornyolt görgőpár vezet. A görgők a (127) lengőkar villás külső végében vannak ágyazva, miely a (96) kereten levő (128) tengelycsonkon központosán csuklósan van ágyazva. Mindegyik görgő egy-egy 60 (129) csapon forog, melynek végei a lengőkar (130) hasítékaiban vannak ágyazva, mimellett mindegyik görgő függetlenül és sugárirányban beállítható. A (127) lengőkar lengő mozgását a (131) csapok kiálló 65 végeinek valamelyikébe való ütközés határolja. A (131) csapok a (114) válaszlemezt a (113) alkatrészhez kapcsolják. A lengőkar a 6. ábrán egyik véghelyzetében van feltüntetve. 70 Előző bejelentésemben a két dugattyúrúd összekötésére némileg hasonló berendezést írtam le, de a láncgörgők, ahelyett, hogy azokat lengőkar hordta volna, helytállók voltak. A (123) rugóknak megfelelő 75 rugók ezenkívül nagy mértékben voltak összenyomhatók [a (124) hüvelyeknek megfelelő hüvelyek nem voltak] és a rugók azt a célt szolgálták, hogy kiegyenlítsék a két dugattyú löketének egyenlőtlen- 80 ségeit, valamint, hogy a dugattyúknak kiindulási lökést adjanak lefelé kiürítési löketük megindulásakor. Jelen találmány az előző berendezés megjavítását képezi és úgy van kiképezve, hogy megtartsa az 85 előző berendezés valamennyi előnyét, de némileg eltérő módon úgy, hogy kiküszöbölje az előző berendezés bizonyos hátrányait. Míg az előző berendezés minden rendes üzemi körülmény között kifogásta- 90 lanul működött, lehetett úgy kezelni, hogy helytelenül működjék. A benzin kifolyásának a kifolyótömlőben való megakasztása által a (123) rugók, melyek aránylag nem voltak kellően vezérelve és 95 összenyomásuk nem volt korlátozva, öszszenyomódtak a kellő pillanat előtt és ilyen körülmények között az egyik dugattyú hamarabb elérte fölfelé irányuló löketének végét, mint a másik dugattyú 100 lefelé irányuló, vagy kiürítő löketének végéhez elérkezett. Az eredmény természetesen az volt, hogy az egyik henger nem ürült ki oy gyorsan, mint amilyen gyorsan a másik henger megtelt. Habár ez nem 105 volt rendes üzemi állapot, hanem inkább kedvezőtlen körülmények között való működés, mégis kívánatos a jelzett hátrány kiküszöbölése a berendezés oly hibamentessé tétele céljából, amint csak lehet- 110 séges. E célból nem a rugókra bízzuk többé azt, hogy kiegyenlítsék a dugattyú löketének különbözőségét, hanem azokat csupán arra használjuk, hogy kezdeti lökést 115 adjanak a dugattyúknak lefelé. Ha ezt a kezdeti lökést nem kívánjuk, a rugók elhagyhatók ós a készüléket, bizonyos mó-