106697. lajstromszámú szabadalom • Izzóelektródás és szűkített kisülésű elektromos világítócső

Megjelent 1933. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106697. SZÁM. — VII/h. OSZTÁLY. Izzóelektródás és szűkített kisülésű elektromos világítócső. Patent Treuhand Gesellschaft für elektrische Glühlampen ni. b. H. cég Berlin. A bejelentés napja 1931. évi december hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi február hó 27-ike. Ismeretes, hogy izzóelektródás elektro­mos világítócsöveknél nagy áramsűrűsé­gek mellett, a gáz- vagy gőztöltés nyomá­sának növelésével a kisülés pozitív osz­) lopa annyira szűkíthető, hogy az a cső­keresztmetszetnek csupán csekély részét foglalja el. Ezzel két előnyt érünk el, ne­vezetesen egyrészt nagyobb fénysűrűsé­get és másrészt annak a lehetőségét, hogy ) ily csövekhez egyszerű, tehát nem magas hőfokon olvadó, de könnyen megmunkál­ható üveget alkalmazhatunk; ha ugyanis a kisülés nem volna szűkített, akkor ugyanoly nagy áramsűrűségek mellett 3 közönséges üveg a lágyulásig hevülne. Ilyen szűkített kisülésű világítócsövek­nél némelykor előfordul, hogy a kisülési oszlop alakja és keresztmetszete rövid időre megváltozik és akkor a kisülés a 3 cső falazatát érinti. Ez természetesen igen könnyen a cső tartályának megsérü­lését és a, világítóeső tömítetlenségét von­hatja maga után. Ezek, a kisülési oszlop megváltozása 5 folytán fellépő hátrányok elkerülhetők, ha a találmány szerint a kisütcsőbe, még pedig a főelektródák közé, egy vagy több a kisülés számára középső átbocsájtó nyí­lással áttört harántfalat építünk be. Mi-D vei a kisülés kénytelen az egyik elektró­dáról a másikra való átlépésnél a haránt­fal vagy harántfalak közepén áthatolni, a harántfalak a kisülést vezetik és két vagy több rövidebb szakaszra osztják mag, 5 amelyek nehezebben vándorolnak a cső falazata felé ós ennek megfelelően a cső tartályának megsérülésére kevésbé adnak alkalmat. Az ellenzőszerűen működő ha­rántfalak a csőben tetszőleges módon erő­síthetők meg ós tetszőleges anyagból le- 40 hetnek. Célszerűen azonban olyan nehezen olvadó fémeket választunk, melyek ma­gas hőfokra hevítve sem adnak le gya­korlatilag gázokat; ilyen fém pl. a mo­libdén. 45 Oly célból, hogy a kisülés ne induljon ki az elektródák oldaláról, mindegyik izzóelektródát célszerűen oly hüvelybe zárjuk, melynek a kisülési pálya irányá­ban középen fúratos elzáró feneke van. 50 A burkolóhüvely lyukasztott elzáró fe­neke emellett a kisülés számára szorosan az elektróda előtt levő járulékos átbo­csájtó ellenzőt alkot, mely a kisülést ál­landóan pontosan központosán tartja és 55 ezzel megakadályozza, hogy a kisülés az elektródák közelében a cső falazata felé vándoroljon. A mellékelt rajz az új, szűkített kisü­lésű elektromos világítócső példakénti 60 foganatosítási alakját metszetben szem­lélteti. Az (1) világítócsőnek ismert módon mindegyik végén egy-egy (2) izzóelektró­dája van, melyeknek (3) áramhozzáveze- 65 tései a hozzátartozó (5) lábcső (4) lapí­tási helyein légmentesen mennek keresz­tül. Az izzóelektródák magában véve is­mert módon poralakú elektronemittáló anyagoknak és poralakú, nehezen olvadó 70 fémeknek zsugorított vegyületéből lehet­nek, habár más összetétel is alkalmaz­ható. Az elektronemittáló izzóelektródákat tetszés szerinti ismert módon izzíthatjuk, pl. villanó kisüléssel, vagy pedig körül- 75 fektetett fűtőszáltekereseléssel. Az izzó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom