106697. lajstromszámú szabadalom • Izzóelektródás és szűkített kisülésű elektromos világítócső

elektródák továbbá (hasonlóképpen ismert módon elektronemittáló anyagokkal borí­tott fémhüvelyből is állhatnak, melyet beágyazott fűtődróttekercselés hevít. A 5 középről a két vége felé egyenletesen kú­posán szűkülő (1) világitőcső legnagyobb keresztmetszetének helyén, tehát ponto­san a középen, molibdénből való (6) ha­rántfal van, mely a cső egész keresztmet-10 szetét kitölti és melynek a kisülés szá­mára központos (7) átbocsájtó nyílása van. A harántfalnak, mint ábrázoltuk, áthajlított, célszerűen kevéssé rugalmas (8) karimaszéle lehet ós ezzel tapad a ha-15 ránt fal szorosan a cső belső falazatához. Azonban a harántfal másképpen is lehet a csőbe befogva, pl. beforrasztással. Mindegyik (2) izzóelektródát egy-egy (9) fémhüvely veszi körül, melynek a kisü-20 lési pálya felé irányított (10) elzáró fe­neke van. A két elzáró fenék mindegyiké­ben a kisülés számára az elektródához és a világítócsőhöz központos (11) átbocsájtó nyílás van s így a kisülés a (9) burkoló 25 hüvely (11) furatain, valamint a (6) ha­rántfal (7) átbocsájtó nyílásán át az egyik elektródáról a másikra haladhat, anélkül, hogy a cső belső falazatát érin­tenie kellene. 30 A eső töltése magában véve tetszőleges lehet. A szemléltetett példánál feltettük, hogy a csőben a gyújtást megkönnyítő nemes gázon kívül még elpárologtatható anyagból, mint pl. higanyból álló (12) 35 fenéktest van, mely kellően nagy áram­terhelés mellett oly mennyiségben páro­log el, hogy erősen szűkített, nagy áram sűrűségű gőzkisülós keletkezik. Ha a 20 nm hosszú, középen 7 cm és a végeken t> 40 cm belvilágú cső töltése pl. 5 mm argon gyujtógáz és mintegy 1 cm3 higany, ak­kor a csövet 34 amp. áramerősségnél 29 Volt csőfeszültséggel, tehát majdnem 1000 Wattal működtethetjük, anélkül, hogy az 45 erősen szűkített, a (7, 11) nyílásokban ve­zetett kisülés egyenesvonalú alakját megváltoztatná. A világító csövet tehát veszély nélkül állíthatjuk elő közönséges üvegből. A (9) burkoló hüvelyek a cső belsejé­ben vagy az (5) lábcsöveken tetszőleges módon rögzíthetők. Mindegyik burkoló­hüvely, mint az ábra baloldalán szemlél­tettük, a nagy (13) ellenállást tartalmazó (14) vezeték útján állhat az általa körül­vett (2) izzóelektróda (3) áramhozzáveze­tésével vezető összeköttetésben. Ez eset­ben a (2) izzóelektróda és a (9) burkoló­hüvely között ismert módon oly elektro­mos mező képződik, mely az izzóelek­tróda elporladását megakadályozza. Mind­egyik (9) burkolóhüvely továbbá, mint az ábra jobb oldalán szemléltettük, szintén nagy (15) ellenállást tartalmazó (16) ve­zetékkel állhat a világítócső másik végén lévő izzóelektródával kapcsolatban. A (9) burkolóhüvely ekkor a cső gyújtását megkönnyítő segédelektróda. Végül ter­mészetesen mindkét burkolóhüvelynek nem is kell az elektródahozzávezetések­kel elektromos kapcsolatban lenni, mi­által akkor csupán a kisülési oszlop veze­tésére és mellesleg az elporladt elektróda­anyag (felfogására valók. A világítócső gyújtását egyébként szá­mos más módon is eszközölhetjük. Szabadalmi igények: X. Izzóelektródás és nagy töltésnyomás útján szűkített kisülésű elektromos világítócső, azzal jellemezve, hogy a , csőnek a főelektródák között egy vagy több, a kisülés számára középső át­bocsájtó nyílással ellátott harántfala van. 2. Az 1. igényben védett világítócső fo- , ganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a harántfalak magas hőfokon olvadó fémből, mint pl. molibdénből vannak, mely még magas hőfokra he­vítve sem ad le gyakorlatilag gázokat. < 3. Az 1. és 2. igényben védett világítócső fogann+osítási alakja, azzal jelle­mezve, hogy mindegyik izzóelektróda hüvelybe van zárva, amelynek a ki­sülési pálya irányában fekvő, köz- , pontosan lyukasztott elzárófeneke van. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom