106686. lajstromszámú szabadalom • Indítószerelé robbanó motorokhoz

Megjelent 1933. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106686. SZÁM. — XXa/2, OSZTÁLY. Indítószerelék robbanó motorokhoz. Kemény László géplakatossegéd Kúnhegyes 70°/„ erejéig és Róth Bernát mechanikussegéd Cegléd 30°/„ erejéig. A bejelentés napja 1931. évi november hó 21-ike. A nem önindító robbanó motorokat, pJ. traktormotorokat indítólforgattyúval hoz­zák működésbe. Az eddigi indítóforgaty­tyúk nagy hátránya, hogy kezelésük ve­szélyes abban a nem ritka eset-ben, ha a motor főtengelye az indítás forgásértel­mével ellenkező irányban kezd forogni (Vagyis h'a a motor „visszacsap"). A gyor­san viisszaforgó indítóforgattyú a kezelő kezét könnyen eltörheti. Azok a szerke­zetek, melyeket e hátrány kiküszöbölé­sére eddig javasoltak, nem teljesítik meg­bízhatóan feladatukat és már bonyolult s költséges voltuk miatt sem terjedhet­nek el a gyakorlatban. A találmány célja már most olyan egy­szerű felépítésű, önműködő biztonsági in­dítászerelék létesítése, mely bármely meglevő motorra könnyen rászerelhető és amelynek továibbi előnye, hogy keze­lése semmiben sem különbözik az eddigi indítóforgattyú megszokott kezelésétől. A találmány szerint az inditóforgattyú és a motor-főtengely közé az indítással ellenkező irányban hatásos tengelykap­csolót iktatunk, mely az, indítóforgattyút a főtengelytől függetleníti, ha a főten­gely a szándékolttal ellenkező irányban kezd forogni. Ekkor ugyanis a tengely­kapcsoló egyik felén alkalmazott vezérlő­felületek valamelyike helytálló csap kö­rül elforgatható villán kiképezett orrt akként mozdít el, hogy a villa két ága az indítóforgattyút kikapcsol ja a főten­gelyből, úgyhogy az indítóforgattyú ön­működően nyugalomba jön. Ez a folya­mat olyan gyorsan megy végbe, hogy a kezelő testi épségét semmiesetre sem fe­nyegetheti veszély. A mellékelt rajzok a találmány sze- 40 rinti indítószerelék egyik foganatosítási alakját, meglevő motorra szerelve, példa­képen tüntetik fel. Az 1. ábra az indítószerelék felülnézete és részben metszete. A 45 2. ábra metszet az 1. ábra II—II vonala szerint. A 3. ábra metszet az 1. ábra III-—III vo­nala szerint. A 4. á'bra a kikapcsoló villa nézete. 50 Az ismert módon kiképezett (1) indító­forgattyú és a motor (2) főtengelye közé a (3) tengelycsonkot iktatjuk (1. ábra); a tengelycsonk és a főtengely között a raj­zon fel nem tüntetett rugó van, mely e 55 két alkatrész üzemközbeni egymáshoz ütődését megakadályozza. Az (1) indító­forgattyú a (3) tengelycsonk (4) bevágá­sába illő (5) szeg útján a tengelycsonk­kal, utóbbi pedig a (2) főtengely (6) bevá- 60 gásába illő (7) szeg útján a főtengellyel hozható kapcsolatba. A (3) tengelycsonk palástján négy (8) horony van (2. ábra), melyekbe a tengelycsonkot lazán körül­fogó, karimás (9) hüvely (10) fáeai 65 nyúlnak. A (9) hüvelyt a (11) tár­csa veszi körül, melynek (12) belső fűrészfogazása van (3. ábra). A (11) tár­csának a hozzáerősített (13) lemezzel el­zárt három (14) mélyedése (2. ábra) egy- 7Q egy (15) rugót és ezek egyik végén egy­egy (16) golyót vagy görgőt tartalmaz. A (14) mélyedések külső (17) oldala a ru­gótól kiindulva a golyó felé és ezen túl is fokozatosan közeledik a (9) hüvelyi 75 külső palástjához. A (9) hüvely és (11) tárcsa együttesen olyan tengelykapcsolót alkotnak, mely csak az egyik (az indítás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom