106630. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső és eljárás e csövek izzó elektrodáinak elektronemittáló bevonatai létesítésére

— 2 — tatja vagy elroncsolja, úgy, hogy az emisszióképesség nem lesz állandó. Emellett ilyen bevonatoknak világítócsövekben való alkalmazása esetén alig lehet elke-5 rülni a csőben fémes lecsapódások és hidak képződését, ami rövidzárlatokat és egyéb kellemetlenségeket idéz elő. Ezek a hátrányok a találmány szerinti csőnél nincsenek meg, mert itt a bevonat mindig 10 földalkálifémek oxigénvegyületeit tartalmazza. A talámány szerinti cső egy további előnye, hogy az emisszióképes réteg előállítására való nyersanyagot (báriumszuperoxidot) magán az elektródán alkal-15 mázzuk, úgy, hogy fémeknek a csőben való elpárologtatása nem szükséges. Ha báriumszuperoxidot egymagában alkalmazunk, akkor a találmány szerinti megmunkáláskor határozottan és jelleg-20 zetesen barna színezésű terméket kapunk, mely minden valószínűség szerint fémbáriumból és báriumszuboxidból áll. Ha igazán hőálló s a fényívkisüléseknek is ellentálló bevonatot akarunk kapni, akkor 25 a barna színeződés fellépte okvetlenül szükséges, még akkor is, ha eredetileg a nyersanyaghoz más, állandó oxidokat is kevertünk. Tehát gáztöltésű kisütő csöveknél vagy világítócsöveknél, melyek 30 főleg ívkisülés folytán világítanak, nem elégséges közönséges oxidbevonatokat alkalmazni, hanem szükséges, hogy a sötétebb színezésű báriumoxid- vagy bárium-* fémalkatrész határozottan látható és ész-35 lelhető legyen, mert ezzel a színezéssel különböztethetjük meg és határolhatjuk el ezt az anyagot a többi szokásos fehér bevonatoktól. Mint említettük, a reakciótermék való-40 színűleg fémbáriumot és valószínűleg báriumszuboxidot is tartalmaz, miként ezt M. A. Guntz (Annales de 'Chimie et de Physique 1907, (8), (10), 437 és köv. lap). „Sur la Préparation du Baryum" című 45 cikkében mint barna anyagot ismertette. (Ezt az anyagot bizonyos esetekben a drótnélküli távirászat és telefon csöveiben is lehet használni.) Ez az anyag az elektronemisszióban 50 résztvevő némely oxidot, pl. tóriumoxidot bőségesen emittáló fémmé, pl. tóriumfémmé tud redukálni, mely — minthogy a kisülési csövek üzemhőmérsékén alig van 1000°-nál erősebben igénybevéve — 55 tűzálló és jól tapadó elektródabevonatot alkot. A báriumtermék ellenben cirkonoxidot nem tud redukálni, úgy, hogy a báriumanyaghoz kevert cirkonoxid változatlan marad. Minthogy a cirkonoxid tudvalevő- 6( leg szintén emittál, de nem fejleszt oxigént s ennek folytán nem szennyezi a gáztöltést, a csőbe töltött nemes gázokra nem veszedelmes. Minden esetben azonban, gondoskodni 6c kell arról, hogy a báriumszuboxid vagy fém, vagyis a fenti módon színével jellemzett anyag pirogén úton mindenesetre létesüljön. A drótnélküli távíró és telefon némely csövénél már ajánlották fémes elektrouemmitáló anyagoknak a csőben való lésítését és a fémrészekre való leválasztását; ez a módszer a jelen esetben nem használható, mert ilyenkor nemcsak az n egy vagy több elektróda, hanem a rendszer egész belső szerkezete vonódik be fémmel. Hosszú ideig tartó üzemszerű kisüléseknek (pl. többszáz óráig tartó fénykisűlés- 8( nek) jól ellentálló bevonatok létesítésekor a nyersanyagok alkalmas minőségére kell ügyelnünk. A bevonat végalakját szem előtt tartva, a kiindulási anyag alakját úgy választjuk meg, hogy előre biztosítsa 8E a végleges szilárd és tartós bevonat képzőidésót. Ennek megfelelően, amikor az elektronemittáló szuperoxidokat egyenként vagy keverten felvisszüli, a szemcsenagyságot már eleve alacsonyra, átlag 9C 0.004 mm átmérőjűire vagy még kisebbre szabjuk meg, vagyis oly méretre, melynél a Brown-féle mozgás már fellép. A bárium, stroncium vagy kalcium szuperoxidjaihoz esetleg más megszabott 9c sajátságu emittáló oxidokat is keverhetünk; az anyagok finomságát őrléssel és esetleg iszapolással érjük el. Mindezen műveleteknél ajánlatos a levegő, szénsav, víz vagy vízgőz jelenlétét kizárni. l( A következőkben a találmány szerinti eljárás egy példáját ismertetjük, melyben báriumszuperoxid a nyersanyag. A báriumszuperoxidot — célszerűen nedvesen, legcélszerűbben amilacetátban —• IC finomra őröljük. Az emittáló lámpaalkatrészre való tapadás fokozására celoidinoldatot is adagolhatunk. így pl. 3 s. r. báriiimszuperoxidot, 20 s. r. amilacetátot és 0.5 s. r. 10%-os celoidin-aceton-oldatot 11 együttesen addig őriünk, míg az átlagos szemcsenagyság 0.004 mm-nél kisebb lesz. Ezt lassú őrléssel és alkalmas szűrőn való szűréssel érjük el. Ha már most ezt a szuszpenziót az egy vagy több elektró- 11 dára ráporlasztjuk s a ráporlasztott réteg teljes beszáradása után ugyanígy további rétegeket porlasztunk fel, jól hasz-