106630. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső és eljárás e csövek izzó elektrodáinak elektronemittáló bevonatai létesítésére

— 3 — nálható több század, de sőt 1/10 mm vastag réteget létesíthetünk. Ha az így előkészített elektródát a csőbe szereljük s a csövet kb. 400°-on sütve teljesen evakuál-5 juk, megkezdhetjük a bevonás aktiválását, még pedig óvatos hevítéssel; 600—• 800°-nál gázfejlődés lép fel, mert ennél a hőfoknál szabadul fel a báriumszuperoxid oxigéntartalmának fele. A hőmér-10 sók további fokozásakor — mely kb. 1000°-ig mehet — a még megmaradt oxigén egy része is kiszabadul s végül az eredetileg fehér bevonat sötétebb lesz és látszólag megolvadni kezd. Célszerű ©z-15 után még néhány másodpercig az elektródákat még erősebben, esetleg majdnem a nikkel olvadáspontjáig felhevíteni. Az aktiválás befejeztével — miközben állandóan lehetőleg jó vákuumot tartunk fenn 20 s a felszabaduló gázokat eltávolítjuk — az elektródákon sötétbarna bevonat marad vissza, mely már nem fog gázt leadni. Ez a bevonat az, amit létsíteni kívántunk és amely az íyfényben is állandó. 25 Ha már most a csövet a töltőgázzal, pl. kb. 1—10 mm Hg nyomású neonnal megtöltöttük és a csőszerkezetnek megfelelő feszültségre kapcsoljuk, az izzó elektródák működésbe lépése után megindul az 30 ívkisűlés a vele járó erős íenyszolgáltatással. A bevonatnak a hordozókhoz való tapadása további tökéletesítésére ajánlatos lehet némely esetben az elektronemittáló 35 alapvegyületbe egy nehezen olvadó fémet vagy ennek bomló vegyületét bevinni, így pl. a fentemlített 3 s. r. báriumszuperoxidhoz még 0.2 s. r. nikkeloxidot is adagolunk. Az alapanyaghoz továbbá más 40 anyagokat is keverhetünk, anélkül, hogy az emisszíóhatást károsan befolyásolnék, sőt némely adalék az emisszióképességet fokozza. Az alapanyaghoz (az ismertetett példá-45 nál a báriumszuperoxidhoz) finom elosztású tóriumoxidot is keverhetünk. Ha pl. az említett 3 s. r. báriumszuperoxidhoz 1 s. r. tóriumoxidot is keverünk s egyébként az ismertetett módon járunk 50 el, a valószínűleg képződő báriumfém vagy báriumszuboxid a tóriumoxidot is legalább részben tóriumfémmé redukálja, mely tudvalevőleg kedvező elektronemiszsziójú s e mellett a bevonat meglehetősen 55 erős felhevítését engedi meg. Az eredetileg fehér s azután — a báriumfém vagy báriumszuboxid vagy mindkettő keletkezését jelző — barna színű bevonat a tóriumoxidot tóriumfémmé redukálja s további hevítéskor a 60 báriumoxid bomlásából eredő báriurnféni a tóriumfémmel ötvöződik és jó elektro nemissziójú és jól tapadó majdnem fekete réteggé alakul. Az alapanyaghoz más emittáló oxidokat 65 is keverhetünk, de gonduAkodnur.k kell arról, hogy olyan oxidokat v.igy vegyületeket használjunk, melyek a bevonat készítésekor alkalmazott izzítás után többé már nem bomlanak, ilyen pl. a cir- 70 konoxid, mely oxid alakjában marad a bevonatban. Az adalék mennyisége ugyanakkora lehet, mint amilyent előbb a tóriummal kapcsolatban adtunk meg. 75 Úgy látszik, hogy az ívkisűlést igenkismennyiségű oeroxid jelenléte előnyösen befolyásolja. Igen jó eredményeket érünk el, ha pl. 3. s. r. szuperoxidhoz, néhány tized s. r. eeroxidot keverünk. Két- 80 sögitelen, hogy a Wehnelt ismertette aktív oxidok közül igen sokat lehet alkalmazni s természetesen a kalcium és a stroncium és vegyületeik is tekintetbe jönnek. Az említett aktív oxidokat Wehnelt 85 „Über den Austritt negativer Ionén stb." (Ann. de^ Phvsik, IV., 1904, Nr. 8, 429. lap) című cikkében ismerteti. Az ismertetett emittáló anyagok a drótnélküli távíró és telefon csöveiben is 90 használhatók. Szabadalmi igények: 1. Gáztöltésű kisütő vagy világítócső legalább egy izzó elektródával, melynek alcsony hőfokon elektronemitítáló be- 95 vonata van, melyet az jellemez, hogy a bevonat emisszióképes részének tetemes részét a fehértől eltérő, célszerűen barnás színezetű anyag alkotja, mely a földalkálifémek (célszerűen bárium) ÍOO oxigénvegyüleiteit vagy ezen fémeknek és oxigénvegyületeiknek keverékét tartalmazza és a csőben végbemenő huzamos üzemszerű kisülés (ill. ívfénykisűlés) közben sem fejleszt gázokat, külö- 105 nősen oxigént úgy, hogy az elektródabevonat emisszióképessége állandó marad. 2. Az 1. alatti kisütőcső első változata, melyet az jellemez, hogy az elektróda- 110 bevonat barna báriumszuboxidot tartalmaz. 3. Az 1. vagy 2. alatti kisütőcső változata, melyet az jellemez, hogy az izzó elektróda bevonata olyan jó emisszióképes- 116 ségű anyagokat (pl. tóriumot) vagy ezek ötvözeteit is tartalmazza, melyek-