106630. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső és eljárás e csövek izzó elektrodáinak elektronemittáló bevonatai létesítésére

Me&jeleiit 1933. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^S^Hft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106630. SZÁM. — VTI/d. OSZTÁLY. Kisütőcső és eljárás e csövek izzó elektródáinak elektronemittáló bevonatai létesítésére. Lederer Anton vegyész Wien. A bejelentés napja 1931. évi október hó 31-ike. Némely fénytünemény előidézésére, melyek vagy a ködfény, vagy az ívkisülés fajába sorozhatok, szükséges, hogy egy gáztöltésű kisütő cső, illetve lámpa egy 5 vagy több elektródáját elektronemittáló anyagokkal vonjuk be, hogy alacsony hőmérséken idézhessük elő a kivánt fénytüneményeket, melyeknél — a dróttalan távíró- és telefonüzemekben használt ro-10 kor; nemű csövekkel ellentétben — a csőben lévő gázok vagy gőzök ionizálása lép fel (természetesen az elektródára felvitt anyagokat hatékonyságuk előidézésére alkalmas szerkezetekkel fel kell melegíteni). 15 A magasvakuum-csőipar ismert analóg eljárásaival és elektródáival szemben tehát bizonyos különbségek vannak, mert a gáztöltésű kisütő csöveknél még különleges elővigyázati rendszabályokat kell betar-20 tani a gyors, biztos és egyenletes működés elérésére. Többek között fontos, hogy az emisszióképes anyagok a csőben vagy lámpában olyan állapotban legyenek, hogy gázok vagy gőzök fejlesztése lehetőleg ne 25 mehessen végbe. Ez azért szükséges, mert az ilyen kisütő vagy világító csöveknél, vagy lámpáknál a gáz- vagy gőztöltés minden fertőzését biztosan el kell kerülni. A találmány azon a felismerésen alap-30 szik, hogy ámbár Wehnelt óta magában véve ismeretes elektronemittáló forró elektródákon alkáli fém- és egyéb oxidbevonatok alkalmazása, sőt már azt is ajánlották, hogy ilyen bevonatként magát a bárium-35 szuperoxidot alkalmazzák, mely oxigéntartalma felének lehasítása után báriumoxiddá alakul, még sem elégséges az ilyen vagy hasonló szuperoxidok minden további nélkül való alkalmazása, hanem ezeket stabil állapotba kell vinni, ha az ilyen 40 izzó elektródákat (elsősorban katódákat) kisütő- vagy melegítőcsövekben akarjuk használni. Ha ezen oxidokat vagy elsősorban a báriumszuperoxidot ós a báriumoxidot egészen stabil állapotba hoztuk, tö nem kell tartani a gáztöltés fertőzésétől, ami az ilyen csöveknél elsőrendű fontosságú. A találmány szerinti stabil állapot eltér attól, amelyet elektróncsövekben szoktak alkalmazni. Vannak ugyan más 50 oxidok, melyek ugyancsak tűzállók és nehezen vagy nem fejlesztenek oxigént, ezeknek azonban nincs nagyfokú elektro nemisszióképességük, ellentétben azokkal az anyagokkal, melyek a báriumszuper- 55 oxidból a találmány szerint állíthatók elő. Ezeket az előnyös sajátságokat úgy érjük el, hogy a kiindulási anyagot elegendő és egész sajátos módon végzett hevítéssel és a gáztermékek egyidejű elvonásával 60 meghatározott stabil végtermékké alakítjuk, Ez a végtermék a hevítési, illetve aktiválási folyamat befejeztével valószínűleg minden esetben tartalmaz báriumot és báriumszuboxidot s ezek mellett az eset- 65 leg még hozzáadott emittáló oxidokat vagy ezek bomlástermékeit (vagy a földalkálifémek egyenértékű elemeit, vagy vegyületeit). Már ajánlották földalkálifémeknek a 70 katódán kívüleső helyen való fejlesztését és a katódára való leválasztását olyan bevonat létesítése céljából, mely emisszióképes anyag gyanánt csak tiszta földalkálifémet tartalmaz. Az ilyen bevonat 75 azonban gáztöltésű világító- vagy kisütőcsövekben nem használható, mert a fémes bevonatot a fényív könnyen elpárolog-