106494. lajstromszámú szabadalom • Irányító antenna rövidhullámú üzemhez

— 373 — és az átvivő vezeték látszólagos ellenállása egymással kellő viszonyba hozhatók. Az (A) és (B) antennákat mindig ellentétes fázisokban gerjesztjük, mert ellen-5 kező esetben a két vezetőn létesített két sugárzás egymást az (XX) tengely mentén kioltja. A két antennadrót tetszőleges hosszú lehet, feltéve, hogy azokat hosszaiknak 10 megfelelő szög alatt helyezzük el. Legcélszerűbb, ha a két antennadrót és az azokat árnyékoló U-vezető hossza a fél hullámhossz egész számú sokszorosa, míg a sugárzást létesítő rész tetszőleges hosszú 15 lehet. Az a törvényszerűség, mely a különböző antennahosszak és a divergenciaszögek közötti összefüggést állapítja meg. meglehetősen komplikált. Gyakorlati célokra teljesen megfelelnek a megadott 20 empirikus formulák és a 12. ábrabeli diagramm, ha a drót hossza nem felel meg a fél hullámhossz valamely egész számú sokszorosának. Ha függőleges irányban a sugárnyalá-25 bot kötegelni kívánjuk, úgy e célra a 4. ábrabeli elrendezést alkalmazhatjuk. Ennél a (20) antennaoszlopokon két pár (A, B) és- (A', B') vezetőt alkalmaztunk. A vezetőket a (22) szigetelők hordják. 30 Mindkét vezetőpárt a (24) átvivővezetékkel kötöttük össze és azokat ellentétes fázisokban gerjesztjük. Célszerű, ha a két vezetékpárt egymástól oly távolságban fekvő két síkban rendezzük el, mely legalább 35 egyenlő egy fél hullámhosszal. Az alsó vezetékpárnak a földtől mért távolsága célszerűen több mint egy fél hullámhossz. Nem feltétlenül szükséges, hogy a két vezetékpár egymástól való távolsága a fél 40 hullámhossz egész számú többszöröse legyen. Oly drótok vertikális irányú sugárzása, melyeknek hossza a fél hullámhossz többszöröse, gyakorlatilag egyébként is kicsiny, különösen akkor, ha a drót hossza 45 a fél hullámhossz egész számú többszöröse. A 4. ábrában feltüntetett rendszerű antennáknál, melyek hossza 6—10 hullámhossz, célszerű, ha az antennapárok egymástól való távolságát egy fél hullám-50 hossznál nagyobbra választjuk. A gyakorlatban azonban az antennák magassága gazdasági okok miatt korlátozott és ha a föld okozta absorpciót csökkenteni kívánjuk, akkor ajánlatos, ha kompromissum-55 ként a vezetőpárokat egymástól fél hullámhosszra rendezzük, tgy pl. 17—18 m hullámhosszak esetén célszerűnek mutatkozott oly elrendezés, amelynél az alsó drótok a föld felszínétől l3

/4 hullámhossz távolságban és a két antennapár egymás- 60 tói /4 hullámhossz távolságban volt. Ekkor kb. 24 m magas antenna szükséges. Ha azt kívánjuk, hogy az antenna egyoldalúan irányítson, akkor a 2. ábra szerinti két antennarendszert a (XX) tengely 65 mentén egymástól oly távolságban alkalmazzuk, mely távolság vertikális irányban a hullámhossz páratlan számú többszöröse. Ezt az elrendezést, melynek a sugarakat kötegelő hatása van, az 5. ábra mu- 70 tatja. Ily módon a horizontális síkban a 6. ábrában feltüntetett sugárzási diagrammot kapjuk, míg a sugaraknak vertikális síkban való megoszlását a 7. ábra tünteti fel. A földfelület befolyását a 7. ábrabeli 75 diagramm szerkesztésénél nem vettük figyelembe. Az 5. ábrabeli elrendezésnél két pár (A, B) és (a. b) divergáló vezetéket a tovaterjedés (XX) irányában egymás mögött rendeztünk el. Az (A, B) és (a, 80 b) vezetékek (28) csúcspontjainak egymástól való távolsága egy negyed hullámhossz páratlan számú többszöröse, a felvett esetben 2K hullámhossz. Ezért az (A, B) vezetékekben keltett nagyfrekvenciájú 85 áramok az (a, b) vezetékekben keltett nagyfrekvenciájú áramokkal szemben fázásiban 90°-kal vannak eltolva. Ezért az energia ily adóberendezésnél lényegileg a divergáló antennavégek irányában az 90 (XX) tengely mentén terjed. Vertikális síkban való kötegelés végett az (A, B) és (a, b) vezetékek alatt, azokkal azonos fázisban táplált vezetékeket rendezünk el. Hangolás végett az LT-alakúan kiképezett 95 (30) és (30') vezetékeket (32) és (32') rövidrezáró hidakkal láttuk el. Ha az energia erősebb koncentrációja szükséges, az 5. ábra szerinti több berendezést, pl. keresztirányban egymás mellett rendezünk el és ezeket ugyanazon fázisban gerjesztjük. Ilyen berendezést mutat a 8. ábra, amelynél az egymás mellet fekvő (A, B) antennarendszereknek (a, b) reflektorokkal való összekötése végett szétágazó 105 energiavezetéket alkalmaztunk. A különböző IT-antennarendszereket a terjedés irányában egymás mögött is elrendezhetjük úgy, amint azt a 9. ábra .mutatja. Ha mindegyik U-antenna között a fázisdiffe- 11

0 g renciát 2.7t.— értékűre választjuk, ahol A S az egyes elemek egymástól való távolsága, akkor az (XX) tengely mindkét ér-