106494. lajstromszámú szabadalom • Irányító antenna rövidhullámú üzemhez

— 373 — tel méhen irányítottan terjed az energia, aszerint, amint a fázisok az egymásra következő antennákban sietnek, vagy késnek. Amint a 10. és 10a. ábrák mutatják, 5 az TJ-antennaegységeket rombusalakban is elrendezhetjük, vagy úgy, hogy azok egymást átmetszik. A 11. ábra szerinti elrendezésnél 6—12-fizeres hullámhosszas antennadrótokat al-10 kalmaztunk. Az antenna és a reflektor egymás mögött 9

/4 hullámhossz távolságságban vannak elrendezve. Ha az antennadrót hossza nagyobb, mint 12 hullámhossz. akkor a távolság az antenna és a 15 reflektor között is nagyobb, célszerűen 23

U—37* hullámhossz. Ha az antennadrót hossza 3—4 hulámhossz, akkor ez a távolság célszerűen 1% hullámhossz, vagy még kevesebb. Általában nagyobb ántenna-20 hossz esetén az antenna es a reflektor közötti távolságot is növeljük. Az antennákat természetesen vertikálisan is szerelhetjük. Adó-antennák esetén ekkor az antennákat célszerűen úgy állít-25 juk fel, hogy a szögfelezők és a hullámok terjedési iránya ne legyenek vízszintesek, hanem a vízszinteshez hajoljanak. Szabadalmi igények: 1. Irányító antenna, rövidhullámú iizem-30 hez, amelyet egymáshoz szög alatt elrendezett két lineáris vezetőből álló oly vezetékpár jellemez, mely vezetők hosszirányú kiterjedése nagyobb, mint a hasznos hullámhossz fele. íj5 2. Az. 1. igénypontban védett irányító antenna változata, amelyre jellemző, hogy a vezetők hosszirányú kiterjedése nagyobb, mint a hasznos hullám hossza. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett irányító 40 antenna változata, amit az jellemez, hogy a lineáris vezetők hosszirányú kiterjedése a hasznos hullám fél hullámhosszának egész számú többszöröse. 4. Az 1—C. igénypontokban védett irá-45 nyitó antenna változata, amit az jellemez, hogy a vezetők egymással 2 a szöget zárnak be, ahol X értékét a következő egyenlet határozza meg: a = 50.9 (y) — 0.513 fok, 50 mely összefüggésben \ a hasznos hullámhossz, 1 pedig az antennadrótok hossza. 5. Az 1—4. igénypontokban védett irányító antenna változata, amit az jellemez, hogy az antennavezetők kettős ve- 55 zetékkel, konvergáló végeiken pedig egymással vannak összekötve. 6. Az 1—5. igénypontokban védett irányító antenna változata, amit az jellemez. hogy az antennavezetők U-alakú 60 vezetékdarabhoz csatlakoznak és az átvivő vezeték az U-alalui vezetékdarab egymással szemben fekvő részeihez csatlakozik. 7. A 6. igénypontban védett irányító an- 65 tenna változata, amit az jellemez, hogy az U-alakú vezeték keresztirányú öszszekötő darabja és az átvivő vezeték csatlakozó pontjai eltolhatóak. 8. A 6. igénypontban védett irányító an- 70 tenna változata, amit az jellemez, hogy az antennavezetékek és az U-alakú vezeték összhossza a fél hullámhossz egész számú többszöröse. 9. Az 1—8. igénypontokban védett ira- 75 nyitó antenna változata, amelyet két egymás mögött elrendezett, divergáló vezetékekből álló egyes antenna jellemez, melyek csúcspontjainak egymástól való távolsága egy negyed hullám- 80 hossz páratlan számú sokszorosa. 10. Az 1—9. igénypontokban védett irányító antenna változata, amelyet több egymás felett elrendezett, divergáló vezetékekből álló egyes rendszer jelle- 85 mez, melyek úgy vannak cl rendezve, hogy az antennadrótok által meghatározott síkok egymástól való távolsága legalább egy fél hullámhosszal egyenlő. 11. Az 1—10. igénypontokban védett irá- 90 nyitó antenna változata, amit az jellemez, hogy a legalsó vezetékpárnak a földtől való távolsága legalább egy fél hullámhosszal egyenlő. 12. Az 1—11. igénypontokban védett irá- 95 nyitó antenna változata, amelyet több, egymás mellett elhelyezett, divergáló vezetékekből álló egyes antenna jellemez. 13. Az 1—12. igénypontokban védett irá- 10C nyitó antenna változata, amelyet több, sorban egymás mögött elrendezett, divergáló vezetékekből álló oly egyes g rendszerek jellemeznek, melyek K fáziskéséssel vannak gerjesztve, mely 10E kifejezésben S az egyes antennák egymástól való távolsága. 14. Az 1—13. igénypontokban védett irá-