106494. lajstromszámú szabadalom • Irányító antenna rövidhullámú üzemhez
vezetőnek ezzel az iránnyal a szöget kell bezárnia. Hogy az irányító hatást az (XX) irányban fokozzuk, célszerűen két antennadrótot alkalmazunk, amelyek a ten-5 gellyel egyenként a szöget zárnak be, mimellett az (X) tengely és a vezetékpár egy síkban feküsznek. A többi irányban lényeges sugárzás nincs. A sugárzási karakterisztikát a vezetők síkjában a 3. ábra lü mutatja. Az elméleti meggondolások a következő eredményeket adják: Az antennadrót mint nagyobb számú, rövid hullámú oseillator fogható fel. Ha 15 az eredő mezőt oly (P) pontra határozzuk meg, melynek irányvektora. l l> szöget alkot és amelynek távolsága az antenna hosszához képest elegndő nagy, akkor az eredő mező cos I n cos 'h | 20 jj _ 1-sin <t> Ebben az egyenletben n jelenti a fél hullámoknak azt a számát, mely egyenlő az antennavezeték hosszával. Ez a formula érvényes oly antennára, melynek 25 hossza a fél hullámhossz páratlan számú sokszorosa. Oly antennadrótra, melynek hossza a félhullámhossz páros számú sokszorosa, az eredő mező sin ( n cos <í> ) 30 jj _ V - ' sin Mindkét esetben annak a szögnek az értéke, mely mellett az egyenlettel kifejezett érték maximális, az a szög, amelyet az antennadrótnak a kívánt (XX) 35 iránnyal be kell zárnia. A 12. ábrában grafikusan ábrázoltuk a szög nagysága és a hullámhosszakban kifejezett antennahossz közötti összefüggést. Az ábrában feltüntetett görbe a hasznos hullámhossz 40 tizennégyszeres hosszának megfelelő antenna esetét is feltünteti. A gyakorlat céljaira kielégítő eredményt ad a következő formula: « = 50.9 (y) —0.513 fok. 45 Ebben az egyenletben (1) a drót hossza és A a hasznos hullámhossz. Ha mint antennát, egy pár divergáló drótot alkalmazunk, akkor azokat egymáshoz képest oly szög alatt kell elhelyezni, mely a fent kifejezett a érték kétszerese. E0 A 2. ábra szerinti elrendezésnek kétoldali iránykarakterisztikája van. A 2a. ábra szerinti elrendezésnél az energiát átvivő (10) kettős vezetéken kívül azzal egybekötött két divergáló (A) és (B) veze- 55 féket alkalmazunk. A vezetékek a szögfelezővel, melynek irányában az energia tovaterjed, a szöget zárnak be. Az (A) és (B) vezetékek konvergáló végeit egymással összekötöttük. Közös pontjuk az (XX) 60 tengelyen van. Az (A) és (B) antennadrótokat a (10) átvivővezetékkel úgy kötjük össze, mini ahogy a félhullámhosszas dipoloscillatorokat kapcsolják az átvivő vezetékekhez. Amint a 2b. ábra mutatja, az 65 energiát vezeíő (10) vezetékek az (A) és (B) lineáris antennák végeit is képezhetik, ahelyett, hogy az utóbbiakat egymással ÖLSszekötnők. Célszerűen a 2c. ábrabeli elrendezést is alkalmazhatjuk, amely- 70 lyel az (A) és (B) vezetékparból alló antenna hangolható. Ennél az elrendezésnél a (10) átvivő vezeték az U-alakban kiképezett (12) vezetékhez csatlakozik, melynek végeit az adjustáló (14) híd zárja rö- 75 vidre. A (14) híd eltolásával az álló hullámok feszültségi csomópontjait eltolhatjuk. Az U-alakú (12) vezeték (16) végeit az ellentétes fázisokban gerjesztett (A) és (B) vezetőkkel kötjük össze. Az impedanciá- 80 nak oly módon való szabályozása végett, hogy a (10) vezető mentén álló hullámoik ne keletkezhessenek, az átvivő vezetéknek és az U-alakú (12) vezetődarabnak (18) csatlakozási pontjai eltolhatók. Az U-alakú 85 vezető lehetővé teszi az antennadrótok jó hangolását, úgy hogy mindegyik drót effektív antennahossza egy negyed hullám páratlan számú többszörösét kitevő hosszra állítható be. ^A hatásos antennahosszal 90 emellett a divergáló szakaszok állapítják meg, mert az U-alakú vezető nem sugároz energiát és tetszőleges hosszú lehet. Ha az antennát az U-alakú vezető segélyével elegendő mértékben hangoltuk, ak- 95 kor az egész rendszer az átvivő vezetékkel szemben tisztára ohmikus ellenállás" képez. Az átvivővezetéknek az U-alakú vezetéken fekvő csatlakozási pontjainak megfelelő választásával, valamint a (14) 10' rövidrezáró hídtól való távolságuk kellő beállításával a hatásos antennaellenállás
