106418. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabona cséplésére hosszmunkatengelyes cséplőgépekben, valamint hosszmunkatengelyes cséplőgép

_ 4 — cséplő orr fölött (4. ábra) ismét a verő szerszámok hatáskörébe jut. Ily módon a verő szerszámok ismét erős verő hatást gyakorolnak a cséplendő anyagra, ame-5 lyet emellett azonban aránylag kevéssé tépnek szét. A cséplendő anyag ezután zárt állapotban a (16) orr alatt levő (7) gyűrűs térben a (25) peceksor mentén mozog tova, mikoris részben a peckek között 10 halad át, részben azokon megakad. A cséplendő anyagnak ezen különös vezetése azzal az előnnyel jár, hogy a kicséplés erőteljesebb, a szalma jobban lágyítható és a munkalégáramnak mozgás közben 15 kisebb ellenállást kell legyőzni. A (13) rosták mentén ezután a szalma kirostálása következik be, amely most a forgási pályából ismét a (14) kiszélesedésbe jut, hogy mozgásirányának megváltoztatása 20 után a (16) cséplő orron másodszor megint erőteljes kicséplés alá kerüljön. A cséplendő anyag ezután ismételt kirostálás után a gyűrűalakix (19) téren át elhagyja a cséplő teret. 25 A (25) peceksoron kívül a (24) duzzasztó falak és a verő szerszámoknak kis emelkedésű csavarvonal alakjában való elrendezése szükség szerint alkalmazható eszközök, amelyek révén a szalmának a 30 géptengely irányában való mozgási sebessége csökkenthető. A gép bevezetési vége felé áthajlított (18) koszorú feladata abban áll, hogy a (17) duzzasztó tárcsába ütköző magvak-35 nak a gyűrűalakú résen át való kilépését megakadályozza és a magvakat a <13) rosták felé terelje. Az üzemi légáram révén a ferde <21) felületre fúvott cséplési anyag a mozgási irány megváltoztatása 40 folytán a, vele tovahaladó magvak jelentékeny részétől megszabadul. A magvak elkülönítését a (22) szellőző szárnyak révén előidézett légáram is előmozdítja, amely a szalmát lazítja. 45 Az (1) gépszekrény (14) kiszélesítése helyett külön körülvezető csatornák is rendezhetők el, amelyek révén a cséplendő anyag a cséplési térből önműködőlég érintő irányban kilép és sugárirány-50 ban abba ismét belép. Az önműködő hozzávezetés helyett például (gereblye vagy másefféle révén való) mechanikus vagy pneumatikus kényszervezetés is alkalmazható, mikoris a mozgásirányváltoztató 55 alkatelemeket nem kell közvetlenül a gépszekrény felső részén elhelyezni. A cséplő- és szalmatépő gépnek a 6—12. ábrákban feltüntetett kiviteli alakjánál a (II) cséplő részhez a (III) tépő rész csatlakozik. Ez esetben az alomszalmát adó 60 gép hátsó részében, a cséplő szerszámokat tépő szerszámok helyettesítik. A cséplő lemezek helyett mindenik (5) verő karon kétujjú, í'űrészszerűen kiképezett (26) tépő testet alkalmazunk, amely a gépszekrény 65 falán levő (27) tépő ujjakkal működik együtt (6., 10. és 12. ábra). A (25) peceksor a (II) cséplő tér és a (III) tépő tér között fekszik. A (27) tépő ujjakat a rövid szalma "0 kívánt finomsága szerint a gép hossztengelyének irányában egy vagy több (a, b, c, d) sorban rendezzük el. Az első <a) sor késeit emellett előtópő szerszámok, a középső (b) sor, illetve (b) és (c) sorok ké- 75 seit fő tépő szerszámok, míg az utolsó (d) sor késeit lágyító szerszámok gyanánt használjuk. A gépszekrény felső része a (28) csuklópánt körül fel- ós lecsappantható fedelet alkot. A tépő rész feneke a 80 <29) fenékrostából áll. A tépő ujjak kés alakúak, mimellett előnyösen egyik szélükön tompa (30) fűrészfog'azás és másik szélükön (31) vágó él van. A 11. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a (32) gerinc 85 révén a tépő ujjak csavarok segélyével rögzíthetők. A (32) gerincből (34) középső kés áll ki. A cséplő és szalmatépő gép cséplő részének működési módja azonos az előzőkben 90 ismertetett működési móddal. Az ^aránylag kevéssé széttépett, azonban már valamennyire meglágyított szalma a (25) peceksor végén meglehetősen zárt állapotban jut a (13) rostára, a (14) kiszélesedés 95 emelkedő sima falán, valamint annak (15) terelő felületén a gép hosszirányában szétterül és végül az első (a) késsoron egyenletesen eloszlik, ahol a forgó (26) cséplő ujjak átütése útján erőteljes lágyítás mel- 100 lett utócséplés és aprítás következik be. A cséplési anyag ezután a többi (b, c, d) késsorozathoz jut. A 13. és 14. ábra olyan cséplő teret tüntet fel, amelynek szerkezeti kiképzése is- 105 nieretes. Ezen gépnek helytálló (35) ellenszerszámai és az (5) verőkarok végén ülő forgó (36) szerszámai vannak. A (37) munkahenger a (2) alvázon nyugszik, amelynek (38) kerekei vannak. A (39) tér 110 a gabona egyenlőtlen bevezetése esetén kiegyenlítő hatást gyakorol. A (37) munkahenger kibocsájtási végéhez a szalma utókezelésére való (23) gép csatlakozik, amely két (41, 42) röpítő, 115 illetve hajító kamrából, továbbá a (43) kibocsájtási, illetve szívó kamrából és a szalma elvezetésére való (44) fuvóműből