106417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi rostanyagok feltárására és fenolok átalakítására a fenoláteljárás útján

— 3 — sóg'éig terjedhető szaporodása folytán van adva. Érdemesnek mutatkozott továbbá a fenolátlúg savas és bázisos alkotórészei ha-5 tásának tanulmányozása is. A savas alkotóirész nyilván állandóan átalakul a növényi rosttal való kölcsönhatás következtében és a növényi rostanyag előnyére bizonyos elkeirülhetetieii 10 káros befolyásokat el is hárít. Ezenkívül közvetlenül megfelelő anyagoknak a rostanyagból való képződéséhez vezet, mimiellett a rostanyag struktúrájában átalakulások lépnek fel. Továbbá úgy saját meg-15 figyeléseinkből, mint a fenollignin képződésére vonatkozó irodalmi adatokból arra következtethetünk, hogy maguknak a fenoloknak feltáró hatásához csak egy bizonyos fokig szükséges, hogy alkaliához 20 legyenek kötve. A fenoláiteljárásnál a bázisos alkotórészre inkább csak a mellékfeladatok háramlanak. így pl. arra szolgál, hogy a. fenolokat és fenolszerű anyagokat oldat-25 ban tartsa, a képződő savakat lekösse, a. kovasavat, fehérjét, viaszt és gyantát oldja. Ezenkívül cukorszerű anyagokhoz kapcsolódik, melyeknek a növényi rostanyagból való kioldását és részben képző-30 dését a rostkötegek szétfőzésekor valószínűleg szintén előidézi. Eszerint tehát mindenesetre a növényrostanyag alapvető meglazítására és annak egyes rostokra való végleges felbontására igen nagy be-35 folyással van. Túl laza lekötöttség esetén azonban az alkáli a reakciónak másféle lefolyását idézi elő, ú. m. metilalkohol, formaldehid, a már említett savak képződését, valamint rossz termelési hányado-40 kat és minőségeket. A friss lúg fenoljai azonban az alkálit erősebben kötik meg, mint a később képződő fenolszerű anyagok, valószínűleg azért, mert ezek még másképen is vannak vegyileg megkötve. 45 Kellő figyelmet kell azonban még fordítani a következő körülményekre is. A kísérletek azt eredményezték, hogy különbséget kell tennünk a fenolszerű anyagok kioldása, a növényi rostanyag vegyi köté-50 seinek meglazítása és a rosttömeg lazítása között. A lazítást legnagyobbrészt célszerűen a legmagasabb hőmérsékletek alkalmazása előtt végezzük el. A fenolszerű anyagok kioldása ezzel szembén 55 észrevehető módon csak kizárólag magasabb hőmérsékleten következik be, melyek fa feldolgozásánál kb. 160 C°-nál kezdődnek. A rosttömeg lazítása már 160°-on, tehát az alsó határon is meglehetős gyorsan megy végbe. Célszerű, ha a rosttömeg 60 e szétíőzését a fenolszerű anyagok kioldásához képest úgy állítjuk be, hogy a kívánt végeredményt mindkettőnél kb. egyszerre érjük el. A tapasztalatok szerint a hőmérsékletnek emellett normálisan 170— 65 175 C°-nak kell lennie, s e legmagasabb hőmérsékleteket nem ajánlatos 2X>—4 óránál hosszabb ideig alkalmazni. Hogy emellett a kívánt eredményt elérjük, normális munkaimódnál, tehát a legtöbb fa- 70 fajta főzésénél, NaOH-ra számítva, 5%-os átlagos fenolátkoncentrációra van szükség. A már említett különböző körülmények folytán kedvező, ha a főzés vége felé a koncentrációt alacsonyabbra, pl. 4'5%-ig 75 hagyjuk lecsökkenni. A fenolszerű anyagok kíméletes kioldása a kb. 175 C°-ig terjedő magas hőmérsékletek dacára is keresztülvihető és pedig a nagy fenolátkoncentrációk alkalmazása 80 következtében lehetővé tett rövid idő folytán. A nagy fenolátkoncentrációk alkalmazása azonban mindenesetre csuk azáltal válik gazdaságossá, hogy a fenoláteljárásnak a találmány szerinti töké- 85 létesítésével sokkal több fenolszerű anyagot és pedig különösen jó tulajdonságokkal, kaphatunk. A főzőeljárásnak eziránybani kivteléhez nem utolsó sorban járul hozzá az előnyösnek felismert, le nem kö- 90 tött fenolfelesleg alkalmazása is. Ennek jelenléte ugyan a fenoláteljárásnál nem új, minthogy a legmagasabb hőmérsékleteken mindig nagymennyiségű fenolszerü anyagok keletkeznek, úgy, hogy legalább 95 is ekkor már mindig kellett, hogy feleslegben legyenek jelen. Ez az eddig hozag nélkül elérhető fölösleg azonban körülbelül .az az alsó határ, mely még éppen csak előnyt nyújthat. 100 Az állandóan használatban levő főzőlúg lökésszerű bevitele alatt, valamint alkáliának a főzés alatt való hozzáadagolása folyamán, különösen 100 C° fölötti hőmérsékleteken, s végül a feltárásnak a leg- 105 magasabb hőmérsékleteken való előrehaladásánál azonban a le nem kötött fenolszerű anyagok egyenlőtől egészen háromszoros mennyiségéig terjedő feleslege kívánatos, arra a mennyiségre vonatkoztatva, 110 mely a mindenkor jelenlevő fenolátmenynyiségből le van kötve. Ennek elérése céljából előnyösen az alant felsorolt foganatosítási módok szerint dolgozunk. A már felsorolt és az alant felsorolandó kedvező 115 műveletek sajátságos módon egymással mindenképen kombinálhatók. Az alkáliának a főzés alatti hozzáada-