106413. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és alagútkemence agyagáruk égetésére

— 2 — azon elv fölhasználásával éri el, hogy az égetendő áru előmelegítésére, eddig használt és a hőmérsékletek első hatványának különbségével arányos hőátadás mellett, 5 az abszolút hőmérsékletek negyedik hatványának különbségével arányos sugárzást is felhasználja a hideg áru előmelegítésére. Világos, hogy ily módon a hőkicserélődés nemcsak tökéletesebb, de 10 gyorsabb is lesz és evvel az elkerülhetetlen veszteségek csökkennek, a kemence pedig rövidebb lehet. Az. ismeretes alagútkemencéknél általában 80—120 méter közt változó égetőcsatornahossz, ennél az elren-15 dezésnél 40 méter körül mozoghat. A találmány, lényegében olyan algútkeinence, melyben az eddigelé alkalmazott egy sínpár helyett két vagy több sínpár van és ennek megfelelően, egymás mellett, 20 két vagy több kiégetendő áruval megrakott kocsisor vonul végig, egymással pár huzamosan, de a szomszédos kocsisorok egymással ellenkező irányban. A kocsikon felhalmozott, kiégetendő áru (pl. közönsé-25 ges fali tégla), a szomszédos kocsisor felé eső részén, előnyösen szorosan össze van rakva és esetleg sárral elkenve úgy, hogy ezen a helyen gyakorlatilag levegő nem hatolhat át. Finom kerámiákban ez a vá-30 laszfal szorosan rakott tokokkal vagy külön e célra felállított samott lapokkal valósítható meg. Az alagútkemencének tehát csupán egy belső ürege van, mely azonban a kocsikkal együtt mozgó vákszfa-35 lakkal több részre van osztva, melyekben úgy a kocsik, mint a levegő haladási iránya ellenkező. A már kiégetett áru mellé ennélfogva kiégetetlen, hideg áru kerül, mely a kiégetett és forró áru su-40 gárzó melegét átveszi. A csatolt rajz 1. ábrája a találmány szerinti kemence példaképeni, megoldási alakjának keresztmetszete, a 2. ábra vízszintes metszete. A 45 3. ábra e kemence egy részének nagyobb léptékű keresztmetszete, míg a 4. ábra egy másik megoldás részleges, vízszintes metszete. Az 1—3. ábra szerinti megoldásnál két 50 kocsisort alkalmaztunk, amelyekre rakott áruról egyelőre föltételezzük, hogy a kocsik egymás felé eső részén szorosan vannak rakva, amint az,t fentebb már említettük. A kemence tehát e megoldásnál, 55 mozgó válaszfalakkal, két (A) és (B) csatornára van osztva. A nyers áru az (A) égetőcsatornába az (al) ponton, a (B) égctőcsatornába pedig a (bl) ponton lép be és azt az (a2), illetve (b2) pontokon hagyja el. A tűz mindkét csatornában a 60 kemence közepén van. Világos, hogy az (A) csatornában már kiégett és az (a2) pont felé tolt, forró kocsik, sugárzás által, közvetlenül előmelegítik a (B) csatornában a (bl) pont felől érkező és mellettük 65 álló, hidegebb kocsikat; hasonló folyamat játszódik le a kemence másik végén. A sugárzással létesített, gyors hőátadás lehetővé teszi, hogy a kocsikon levő árut a tűzbe való jutása előtt, lényegesen rüvi- 70 debb úton melegítsük elő, mint az ismeretes kemencéknél, ami a találmány szerinti kemence hosszát, az eddig alagútkemencékhez képest, lényegesen megrövidíti. Ez elrendezés minden szokásos tüzelési 75 módra (pl. nyilt láng vagy tűzálló csövekben történő elégés) és anyagra (pl. szén, olaj, gáz) felhasználható, fontos csupán az, hogy a tüzelés valamennyi kocsisor áruit a kemence ugyanazon he- 80 lyén hevítse. Az 1—3. ábra szerinti berendezés különösen a jól ismert, szóró tüzelésre alkalmas, melynél a levegő vezetése a következőképen történik. A rajzon vázlatosan jelölt (VA

) és (VB) 85 ventillátorok, a találmány értelmében, a levegőt az (A) és (B) égetőcsatornák alatt, ismert módon elrendezett (JA) és (JB) járócsatornákból szívják, melyekbe a küllég a ventillátorokkal ellenkező végző- 90 désnél áramlik be. A ventillátorok (a) levegőt ezután a szokásos módon, a kocsik kilépésénél, tehát az (a2) és (b2) pontokon nyomják az égetőcsatornákba. Ilyenformán a táple vegő tula j donképen két- 95 szer vonul végig a kemence hosszán, vagyis először a járócsatornán végighaladva alulról hűti a kocsikait, miközben felveszi a lefelé sugárzó meleget, majd bejut az (A), illetve (B) csatornába és e 100 hőmennyiséget visszavezeti a kemencébe. Az (A) és a (B) csatornába jutott levegőnek a szomszéd csatornába való átáramlását a már említett, függőleges (Z) falak gátolják meg. A (VA) és (VB) ventilláto- 105 rokkal beszívatott levegőmennyiség az elméleti légszükségletet csak kevéssel haladja meg úgy, mint pl. a jó kazántüzeléseknél, mert a forró kocsik lehűtését nem a táplevegő egyedül, hanem főleg a fris- 110 sen betolt, hideg kocsik végzik. A kisebb légtömeg sokkal jobiban felmelegedik, annál is inkább, mert — mint látni fogjuk — kényszerítve van a forró kemencefalakon is átvonulni. Az ábrákon a le- 115