106413. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és alagútkemence agyagáruk égetésére

Megjelent 1933. évi május lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jK«n| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106413. SZÁM. — XVII/B. OSZTÁLY. Eljárás és alagútkemence agyagáruk égetésére. Jónás Albert oki. gépészmérnök Pestszentlőrinci. A bejelentés napja 1932. évi január hó 11-ike. A finom és a durva kerámiákban egyaránt használják úgy az időszakos (periodikus) kemencéket (pl. láng, kasseli, kerek kemencék), mint a folytatólagos üzemű kelj mencéket (pl. kör-, cikk-cakk-, alagútkemencék). Ismeretes, hogy a folytatólagos üzemű kemencék lényegesen kevesebb tüzelőanyagot fogyasztanak, mint az időszakos kemencék, mert míg az előbbieknél 10 a már kiégetett áruban és a kemencefalban felhalmozott meleg, legalább részben, a frissen berakott áru előmelegítésére használható fel, addig az utóbbiaknál ez a hőmennyiség veszendőbe megy és min-15 den égetésnél újra pótlandó. A kiégetett áru melegének átvitele az előmelegítendő áruba, a ma használatos állandó üzemű kemencéknél, úgy történik, hogy részben a tűz táplálására szükséges, részben külön 20 e célra beszívott levegő a már kiégetett árun áthatolva felmelegedik és a tűzön keresztülhatolva (vagy részben azt megkerülve) a frissen berakott árun áramlik át és azt előmelegítve, jut a kéménybe. 25 Ez eljárás hátránya, hogy hozzá, a levegő fajmelegének csekély volta miatt, igen nagy légtömegek szükségesek, melyek mozgatására, a hosszú kemencékben, nagy erő szükséges, emellett a tűz oxigén-30 szükségletének megfelelő levegőmennyiséget jóval meghaladó légtömegek (légfelesleg) a tűz hőfokára való emelése hőpazarlással jár és a hőkicserélődés, a hideg áru és a meleg levegő közt, az utóbbi kis 35 sebessége miatt, tökéletlen illetve lassú. Ehhez járul még a tégla- és cserépiparban általánosan használt, szórótüzelésű kemencéknél, hogy a tüzelőanyag a rajta át nem hatoló (mint pl. rostélytüzelésnél), hanem csak végigsimító levegőfolyamban ég 9I, 40 minek következtében a tűzzónának hosszúnak kell lennie és az égés lassú, ami a sugárzási hőveszteségeket növeli. A szórótüzelésnél alkalmazott fenékcsatornák korlátozzák az égés gyorsaságát, mert a 45 gyors égetéshez szükséges, erős levegőhuzatnak a kis ellenállású csatornákon való végighaladásánál a kellően elő nem melegített légtömegek a tűzteret annyira lehűthetik, hogy a beleszórt szén már nem 50 is ég el. A csatornák e hatása a tűzzóna további hosszabbítását teszi szükségessé. E hátrányok minden folytatólagos üzemű kemencénél fennállanak, sőt a kör- és cikk-cakk-kemencéknél még egyéb hátrá- 55 nyok is mutatkoznak, melyek e kemencék aránylag nagy tüzelőanyagfogyasztását eredményezik. A folytatólagos üzemű kemencék közül az alagútkemencének van a legkisebb tüzelőanyagfogyasztása, mely 60 előnnyel azonban e kemence egyéb hátrányai (így pl. nagy befektetési költség) állanak szemben úgy, hogy a gyakorlatban az alagútkemence csak ritkán gazdaságos. Az alagútkemence ugyanis a való- 65 ságban az elméletileg elérhető, nagyon kis tüzelőanyagmennyiségnél jóval többet fogyaszt, minek oka valószínűleg az, hogy az áru és a mindig hidegebb kemencefal közti résen, elkerülhetetlenül, állandóan 70 hidegebb levegő nyomul a tűz felé. A találmány a csak nagy vonásokban ismertetett hátrányokon kiván segíteni és célja az alagútkemence tüzelőanyagfogyasztását és befektetési költségeit any- 75 nyira csökkenteni, hogy annak gazdaságossága a többi kemencékét lényegesen túlszárnyalja. E célt a találmány főkép