106386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag aktív 1-oxifenil-2-aminoalkoholok (1) előállítására

Megjelent 1933. évi május hó 15-én. • MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106386. SZÁM. — IVh/2. OSZTÁLY. Eljárás optikailag aktív l-oxifenil-2-aminoalkoholok (1) előállítására. I. G. Farbenindustríe A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1931. évi szeptember hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi szeptember hó 8-ika. Azt találtuk, hogy optikailag aktív l-oxifenil-2-ketoalkoholoknak (1), illetve l-aciloxifenil-2-ketoalkoholok (l)-nak, il­letve l-arilmetoxifenil-2-ketoalkoholok 5 (l)-nak ammónia vagy primér vagy sze­kunder aminoik jelenlétében való reduk­ciója és az acil-, illetve arilmetilmaradé­kok esetleges utólagos lehasítása révén a gyógyászatilag fontos l-oxifenil-2-amino-10 alkoholok (l)-hoz jutunk. Ha a redukciót például hidrogénnel és nemesfémkatalizá­torokkal végezzük, akkor az ammóniát vagy az aminokat szabad bázisaik alak­jában alkalmazzuk. Ha a nikkelcsoport 15 katalizátorait használjuk az eljárásnál, akkor a bázisokat sóik alakjában alkal­mazzuk, mivel a szabad bázisok használa­tánál az arriinoalkoholok racémikus vegyü­leteik alakjában keletkeznek. Az említett 20 ketoalkoholok révén az optikailag aktív alkaminekhez úgy is juthatunk, hogy a ketoalkoholokat hidroxilaminnal a meg­felelő oximokká alakítjuk át és ez utób­biakat a fenti feltételek mellett a meg-26 felelő aminovegyületekké redukáljuk. Ha a jelen eljárás szerint oly l-oxifenil-2-aminoalkohol ok a t (1) akar unk előállítani, melyek a nitrogénhez kötött alkilcsopor­tokát tartalmazzák, altikor az optikailag 30 aktív l-oxifenil-2-aminoalkoholokat (1), melyek nem helyettesített amino'csoportot tartalmaznak, utólagos alkilálásnak vet­hetjük alá; az említett oximokat azonban mérsékelt redukcióval az optikailag aktiv 35 hid rox i lam i nv e gyű 1 etekké is átalakíthat­juk és ezeket a Tokyo Ghem. Soc. című folyóirat 32. kötetében a 426. oldalon és 34. kötetében a 437. oldalon leirtak szerint formaldehidd'al való kondenzáció után a megfelelő optikailag aktiv l-oxifenil-2- 40 alkilaminoalkoholokká redukálhatjuk. Példák: 1. 8,0 g l-m-oxiíenilacetilkarbinolt 7,5 g 20%-os alkoholos metilaminoldatban fel­öltünk, 50 cm3 abszolút alkohollal higí- 45 tünk s palladiummal és hidrogénnel hid­rálunk. A kiszámított mennyiségű hidro­gén felvétele után a katalizátorról lesai­vatunk és a felesleges alkoholt vákuum­ban eltávolítjuk. A maradékot alkoholos 50 só'savvál semlegesítjük, mikor röviid idő múlva a klórhidrát kristályosodik ki. A 1-1-m-oxifenil -2- metilaminopropan -l-ol­klórhidrátot metanolból éter hozzáadásá­val kristályosítjuk át. A vegyület 212— 55 Ü13°-on olvad, specifikus forgatása: 20 (a) ^=-26,7°. 2. 24,9 g l-m-oxifenilacetilkarbinolt és 10,1 g metilatminklórhidrátot 200 cm' ab­szolút alkoholban oldunk s nikkellel és 60 hidrogénnel kb. 70°-on hidrálunk. Miután a hidrogén felvétele befejeződött, a kata­lizátorról lesaivatunk és az alkoholos ol­datot vákuumban besűrítjük. A maradé­kot vízzel és éterrel felvesszük, a vizes 65 réteget elválasztjuk és fölös mennyiségű káliumkarbonát hozzáadásával elbontjuk. A leváló bázist eceteszterrel rázzuk és nátriumszulfát felett való szárítás után vákuumban bepárologtatjuk. A maradé- 70 kot kevés alkohollal felvesszük ós addig adunk hozzá alkoholos sósavat, míg az ol­dat kongópapírral szemben savanyúan nem reagál. Rövid idő múlva a lehűlésnél az 1-1 - m - oxi f 0 n i 1 -2 - m e t i lam i no p r 0 pan -1 - o l- 75 klórhidrát kristályosodik ki, mely abszo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom