106272. lajstromszámú szabadalom • Födém, valamint eljárás és mintaváz annak előállítására

rítólemezeket vagy tégláikat a vályúk széleire fektetjük, a lemezek vagy téglák közötti hézagokat habarccsal kiontjuk és a beton, ill. habarcs megkötése után a 5 mintavázat, alulról, eltávolítjuk. Ez eljárás előnyös foganatosítási módja szerint a vályúk fenekén mindjárt faléceket is elhelyezünk, melyek a betonnal egyesülő, célszerűen felfelé nyúló huzal-10 darabokat vagy bevert szegeket hordán alk és amelyek a mintaváz eltávolítása után a mennyezetboTÍtás felszerelését, pl. a borítás ra.bitz,rétegének vagy nádfonatának közvetlen, könnyű í'elszegezését teszik le-15 hetővé. A rajz a találmány szerinti födém példaképpen!, megoldási alakját c« illetve a haránttartók helyszíni előállítására való eljárás és mintaváz célszerű, megoldási 20 alakját szemlélteti. Az 1. ábra a födém részleges, távlati képe, a 2. ábra a főtartókkal párhuzamos metszete. A 25 3. ábra a födém előállítási eljárásának egyes folyamatait távlati nézetben szemlélteti. A 4. ábra a 3. ábrának megfelelő, a főtartók irányára merőleges, részleges met-30 szet. Az 5. ábra az egyik haránttartó keresztmetszete, készítése közben. A 6. ábra a kész haránttartó keresztmetszete. 35 Azi 1. és 2. ábrán (A)-vsl a főtartókat, a jelen esetben szabványos vasgerendákat, (B)-vel a haránttar tókat és (L)-lel a borítólemezeket jelöltük, nyelveket a találmány szerint téglákkal, pl. válaszfal-40 téglákkal, célszerűen, ú. n. 'ultrasejttéglákkal helyettesítünk, melyek — célszerűen — hornyoltak és így egymással kapcsolódnak. A találmány szerint továbbá a (B) haránttartók végiéi között az (A) 45 vasgerendák alsó végedre felfekvő, távolságbiztosító vagyis a (B) haránttartók pontos helyzetét biztosító (o) betétdarabokat helyezzük el. E betét darabokat, betonrudakból készítjük, melyeket a kívánt 50 távolságoknak megfelelő darabokra osztunk. ITgy az (o) betétda,rabok végei és a (B) haránttartók közötti illesztési hézagokat, mint az (A) vasgerendák gerince mentén, az utóbbi és az (o) bet ét darabok 55 hosszoldalai, valamint a (B) haránttartók homlokvégea közötti hézagokat cementhabarccsal öntjük ki és így az (A, B, o) részekből álló tartórendszert monolitszerűen egyesítjük. (N) a mennyezetborítást felvevő, szokásos nádfonat, me- 60 lyet a törzsszabadalom és az I. pótszabadaloni értelmében kötünk a (B) haránttartók alsó felületéhez. Mint az: 1. és 2. ábrából látható, úgy a (B) haránttartóknaik, mint az (o) betét- 65 daraboknak fordított trapézialaikú keresztmetszete van, ami e részeknek gyors és olcsó előállításét teszi lehetővé. E célra ugyanis fésűfogszerűen egymáshoz csatlakozó, egyszerű, keresztmetszetű formák 70 sorozata alkalmazható, melyek a (B) haránttartók, illetve (o) betétek formálása után közvetlenül (a forrnák szétszedésének szüksége nélkül) könnyen leemelhetők, másrészt pedig a (B) haránttartók, 75 ill. (o) betétek egész sorozata egyidejűleg készíthető. Az (o) betétdarabok további előnye, hogy oly főiartókiosztás esetére, melynél az (T.t borítólemezek vagy téglák b'jim 80 nem ér az (A) ífílnrtó gerincéig, a szélső (L) borítólemez vagy tégla nemcsak a (B) haránt bor dá kra. hanem az (o) bel étdarabra is fektethető és az (A) főtartó, valamint a s-iélső borítólemez vagy tégla 85 között megmaradó, alulról az (o) betétdarabbal határolt (s) üreg betonnal vagy habarccsal önthető ki, ami ez esetre is fokozza a szerkezet kötésének szilárdságát. A 3—6. ábrák a találmány szerinti el- 90 járást és a mintavázat szemléltetik, melyeket. akkor alkalmazunk, ha a (B) lia -rámttartókiat — a bevezetésben előadott okokból — a, helyszínén akarjuk előállítani. E célra az (A) főtartók oldalaira., a 95 jelen esetben a vasgerendáik, alsó öveire, minden közbenső alátámasztás nélkül, R zaba d on felfektethető, két- vagy többrószű, levehető, vályúalakú mintává zaka;i; használunk. A mintavázakat, hogy a (B) íoo hiaránttartók elkészülte után, alulról, könnyen eltávolíthatók legyenek, pl. három, hosszirányban tompán egymáshoz csatlakozó fa-vályú részből (középrészből és két oldalrészből) állíthatjuk össze, me- 105 Iveket a vasgerendákra való fel fektetéskor, pl. oldalfüleken át bevert ékek révén köthétiinfc egymással össze, a haránttartók elkészülte után pedig az ékeket kiverjük és a középső valyúrészt leemeljük, no mire, befelé, illetve 1 efelé való lehúzással, az oldalsó vályúrészek is eltávolíthatók. Célszerűbb azonban a minta.váznaik a 3. ábrán látható, bádoglemezből készült, kétrészű. teleszkopszerűen összetolható 115 alakja. Eszerint a mintaváz egymást részben burkoló, két (ti, t2) vályúi-észből áll,