106272. lajstromszámú szabadalom • Födém, valamint eljárás és mintaváz annak előállítására

— 3 -aholis a belső (ti) vályúréisznek lefelé , nyúló (u) toldata vagy pecke van, mely — célszerűen — csavarmenetes. Ez az (u) toldat a (t'2) vályúrész (t3) hasítékáin bo-5 osátható át és a két (tl, t2) vályúrésznek az (A) vasgerendáik öveire való felfeikte­tés végett foganatosított, teleiszkopszeríi széttolása után, a két vályú rész kölcsö­nös helyzete az; (u) toldatna csavart (ul) LO csavaranya segélyével biztosítható. Az (ul) csavaranya, természetesein, más rög­zítőrósszel, például a (t'2) vályúrészen foir­glathatóain megerősített, az (u) toldatra fordítható retesszel, horoggal, stb. is he­.5 lyetbesíthető. A (t2) vályúrésznek, külső oldalán, le­felé nyúló (t4) toldata van. Ennek célja, valamint az (u) toldatnak további célja az, hogy a (B) haránt-tartók elkészülte és '0 az (ul) csavaranya, lecöavairasa után a mi ni« vázat könnyen leveihessük, még pe­dig oly módon, hogy az (u) toldatra bal­ról, a (t4) toldatra pedig jobbról gyako­rolt ütések révén a (tl, t2) vályúrészeket 5 összetolhassuk, ezzel az (A) vaisgerendák öveiről eltárol ríhassnk s azután végleg levehessük. Hogy a minitaváz fellső üre­gébe öntött beton megkeményedése után a vályú összetolását könnyebben fogana-0 tosíthassnk, a belső (tl) vályúrésznek a másik vályúrészben lévő (to) végének fer­dén ietmeitszett alakot adunk, mely ék­hatást fejt ki és így a betonban esetleg erősebben megrekedt, belső (tl) vályú-5 résznek eltolását megkönnyíti. Miagától értetődik, hogy a mintiaváziak elhelyezése után és a betonozás előtt, a vályú üregének alsó részében, az előállí­tandó (B) baránttairtók vasszálait helyez­) zük el. E vasszálakat, mint a 3. és 4. áb­ráin (v)-nél látható, az (a) vasgerendák felső öveire fektetve vezetjük végig. A vályúk kiöntése után az (L) borít-ólieme­zeket vagy téglákat a vályúk széleire fek-1 tétjük, a lemezek vagy téglák közötti hé­zagokat habarccsal öntjük ki és végül az (A) vasgerendák felső öveire a (v) vas­szálrészcket borító (r) réteget rábetonoz­zuk, amint azt egyébként már a törzs-i szabadalom rajzának 3. ábrája kapcsán ismertettük. Oly főtartó-kiosztás esetére, melynél az (L) borítólemezek vagy téglák sora nem ér egészen az (A) főtartó gerincéig, a (tl, i t2) mintavázaik felső széleinek végeire (ol) kisegítő betétlemezeket helyezünk és a szélső (L) borítóleimezeket vagy téglá­kat az (ol) betétekre fektetjük. Ezzel el­érjük azt, hogy a leírt helyszíni készítés esetén, a szélső borítólemez vagy tégla és 60 az (A) főtartó közötti üreget, hasonlóan az 1. ábra kapcsán ismertetett (s) kötés­hez szintén kiönthetjük. Ez üreg kiöntése ós a megmerevedés után a,z (ol) betéte­ket, a (tl, t2) minta vázzal együtt, alulról, 65 eltávolítjuk. Az eljárás célszerű megoldási alakja szerint a (tl, t2) mintaváz fenekébe, a vasszálak elhelyezése és a betonozás előtt, (1) la lécei helyezünk el (5. áibra), mely 70 felfelé nyúló, előre bevert szegeket, huzal­dia rab-okat vagy (11) kampókat hord. Ez (1) falécek, a (B) haránttartók helyszíni elkészítése után, a mennyezetborítást hordó (N) nádfonat (6. ábra) célszerű fel- 75 szegezését és a mennyezetborítás előnyös elkészítését teszik lehetővé, amint azt egyébként a törzsszabadalomban, rajzá­nak 2. ábrája kapcsán ismertettük. Szabadalmi igények: 80 1. A 101981. számú törzsiszabadalom 1—5., 7—12. ós a 103953. számú I. pótszaba­dalom 1., 2., 4—8. és 17. igényeiben vé­dett. födém további kiképzése, melyet a (B) havánttairtók végei között, az (A) 85 főtartók oldalai mentén elhelyezett, távbiiztosító (o) be tét darabok jellemez­nek. 2. Az 1. igénybein védett födém megöl-­dási alakja, vasgerendákból álló főtar- 90 tokkal, jellemezve a vasgerendák alsó övére felfekvő (o) betétdarabokkal. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett födém megoldási alakja, melyet az (o) betét­danabok éis a (B) haránttartók között, 95 valamiint egyfelől az (A) főtartók, másfelől az (o) betótdarabok hosszol­dalad és a (B) haránttartók homlok­végei között létesített, összefüggő hia­barcskötés jellemez. 100 4. Az 1., 2. viagy 3. igényben védett fö­dém megoldási alakja, oly főtartój ki­osztás esetére, melynél az (L) borító­lemezek sora nem ér a főtartó oldaláig, jellemezve az (o) betét darabra fel- 105 fekvő szélső (L) borítólemezzel. 5. A 4. igényben védett födéim megoldási alakja, jellemezve a szélső (L) borító­lemez, az (A) főtartó oldala és az (o) betótdarab határolta üreget kitöltő (is) 110 beton- vagy habar cskötéssel. 6. A 101981. számú törzsszabadalom 1., 2. és 6. és a 103953. számú pótszabadalom 17. igénypontjában védett szerkezet megoldási alakja, jellemezve ék- vagy 115 trapézalakú keresztmetszetű (B) ha­ránttartókkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom