106188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzációs termékek előállítására, nem-alifás szulfamidokból és aldehidekből

— 2 — reakcióba léphet a formaldehiddel, úgy hogy ez a kapcsolódás másképpen felépített és nagyobb molekulákhoz vezethet, mint pl. az, amely p-toluolszulfamid for-5 maldehid del való .kondenzációjánál létrejön. Az új eljárással a legkülönbözőbb összetételű gyanták előállítása áll módunkban, minthogy a variációs lehetőségek szám,a a kiindulási anyag (benzol ós homologjai, 10 anilin, karbazol, stb.) megválasztása, az amidocsoportok száma és helyzete (o-, m-, p-helyzet a magban, illetve oldalláncban), valamint kapcsolódási módja, a behelyettesített csoportoknak ,a magban vagy a 15 nitrogénben való kapcsolódási módja szerint, — a nitrogén pl. imidocsoport alakjában is lehet jelen, — rendkívül nagy. Sőt a lehetőségek számát még az is növeli, hogy különböző vagy izomer szulfamidok 20 és más effélék elegye.i a kondenzálásnál nemcsak elegyeket, hanem ríj vegyületeket is adnak és így kémiai tekintetben is iij végtermékekhez vezetnek. Kiindulási anyagokul aromás vegyüle-25 tek mellett tekintetbe jöhetnek hidroaromás vagy heterociklusos vegyületek is, ha azok az említett feltételeknek megfelelnek. Megemlítjük pl. a karbazoltetraszulfamidot. A vegyületek többmagúak is lehetnek, 30 mimellett kondenzálhatok úgy kondenzált gyűrűk (pl. naftalin), mint olyan közvetlenül vagy tetszőleges csoportok útján összekapcsolt gyűrűrendszerek, melyek egészükben legalább egy szulfamido-35 csoport mellett még legalább egy további NH2-csoportot tetszőleges kötésben tartalmaznak (pl. többszörösen szulfamidezett szulfonok, többszörösen szulfamidezett benzofeuon és más effélék). 40 A kondenzálás oldószerek jelenlétében vagy távollétében (utóbbi esetben pl. rnegömlesztéssel) foganatosítható. Oldószerekiil úgy vizes, mint szerves folyadékok használhatók. A formaldehid i'igy oldat, 45 mint gáz, valamint polimer formaldehid vagy pedig formaldehidet lehasító anyagok, pl. hexametiléntetramin alakjában alkalmazható. Formaldehid helyett bizonyos körülmények között más aldehideket 50 is, mint pl. furfurolt, alkalmazhatunk. Előnyösen úgy dolgozunk, hogy minden jelenlevő NHs-csoportra egyenértékű vagy közel egyenértékű aldehidmennyiséget számítunk, úgy, hogy minden jelenlevő NHs-55 csoportot legalább egy-egy mol. aldehiddel hozunk reakcióba. Olyan anyagoknál, amelyek kettőnél több NHs-csoportot tartalmaznak, nem szükséges minden egyes csoportnak egy-egy mol aldehiddel reakcióba lépnie, hanem általában elegendő, 6 ha a reakcióba hozott amidovegyületek egy-egy móljába legalább két aldehidmaradék lép be. A kondenzálást katalizátorok jelenlétében foganatosíthatjuk. Ügy savak, mint 6 bázisok kontaktusanyag gyanánt hatnak. Eljárhatunk úgy is, hogy előbb kezdeti kondenzációs termékeket állítunk elő, pl. amidok metilolvegyületeit vagy metilénszármazékait, kristályos vagy amorf alak- 1< ban és ezeket azután oldatban vagy oldószerek távollétében megömlesztéssel felhevítés útján gyantákká alakítjuk át. Eljárhatunk rigy is, hogy a reakciót első fokozatban bázisos hatású anyagok (KOH, 7! hexametiltetramin, alkális kémhatású sók, stb.) segítségével közömbösen vagy lúgosán vezetjük, miközben mindenekelőtt nyilvánvalóan metilolvegyületek keletkeznek, egy következő fokozatban pedig :(sa- 8( viak, savnyú sók, észterek, vagy pedig csak puszta hevítés, illetve oxidáló anyagok segítségével) a kondenzálást savanyúan vezetjük. A savat azután újból letompíthatjuk. 8t A reakcióelegyhez a kondenzálás közben vagy után formaldehidet lekötő anyagokat, mint pl. fenolokat, karba,midot, tiokarbamidot, ,aminokat vagy karbamidoszulf amidoka t adagolhatunk. Az efféle, 9( formaldehiddel gyantákat alkotó vegyületeket már eleve a keverék elkotórészeikéiit vethetjük alá a formaldehiddel való közös kondenzációnak. Bizonyos körülmények között a munkafolyamat közben mono- 95 amidokat (pl. p-toluolsziilfamidot) is kebelezhetünk be ,a masszába. Ezek a formaldehiddel' szintén gyantákat, ha nem is keményíthető gyantákat, adnak. Nagyobb mennyiségű monoamid hozzáadásánál vé- IC gíil olyan végtermékeket kapunk, amelyeknek magas ugyan az olvadáspontjuk, de már nem keményíthetők. Ezek a termékek szerves oldószerekben oldhatók. A kapott termékek tulajdonságai végül io még egyéb mű- vagy természetes gyanták, cellulozaészterek, éterek vagy egyéb képlékeny masszák bekebelezésével is megváltoztathatók. Ilyen módon többek között olyan termékekhez is juthatunk, amelyek 11 olajokkal, illetve cellulozaszármazékokkal kitűnő lakkokká dolgozhatók fel. A találmány szerinti eljárással előállított kondenzációstermékek adott esetben poralakban, töltőanyagok hozzáadásával 11 vagy anélkül, a szokásos módon, hő és nyomás hatása alatt sajtolt termékekké dolgozhatók fel.