106171. lajstromszámú szabadalom • Folyadék kapcsoló

Megjelent 1933. évi május lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106171. SZÁM. — Vll/'g. OSZTÁLY. Folyadék kapcsoló. Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági R.-t. cég' Budapest, mint Baker Benjámin P. turtle-creeki és Kees Ernest G. wilkingsburgl lakósok jog-utódja. A bejelentés napja .1930. évi október hó 21-ike. É A. E. Á.-beli elsőbbsége 1929. évi december hó 10-ike. A találmány abból a felismerésből indult ki, hogy folyadékkapcsolóknak a fény ívet eloltó hatása a kapcsolóban lévő folyadék tulajdonságaitól függ. Nevezeteíj sen azok a tulajdonságok játszanak szerepet, melyeknek következtében a folyadék a fényív hatása alatt gázokat és gőzöket fejleszt, melyek a fényív útján áthatolnak és annak ionizálását megszüntetik. A .0 fényív terébe röpített alacsony hőmérsékletű ionizált gázok és gőzök az áramot vezető, nagy mértékben ionizált fényívtérben magokat képeznek, melyeken az ionok azonnal diffundálnak és semleges mole-5 kulákká egyesülnek. Ismeretes, hogy az ionok újbóli egyesülésének (rekombinációjának) mértéke rendkívüli módon fokozódik alacsony hőmérsékletű felületeken. Azáltal, hogy a frissen fejlődött gáz '0 a fénytérnek nagy mértékben ionizált gázával keveredik, igen nagy belső, az ionizálást megszüntető felület képződik. Váltakozó áramú kapcsolóknál a folyadéknak ez az ionizálást megszüntető hatása külö-5 nősen hatásos módon jelentkezik, mert abban a pillanatban, amikor az átmenő áram értéke 0, a fényívben új ionok nem képződnek és így a kisütési pálya igen gyorsan teljes dielektromos szilárdságra 0 tér vissza. Az ismert folyadékkapcsolóknál a kapcsolóban lévő folyadék ionizálást megszüntető hatását nem használták ki kellő mértékben, mert eddigelé a fényívet kij oltó körülmények nem voltak kellő mértékben ismeretesek. Sőt az élénk gázképződést sok esetben szándékosan igyekeztek megakadályozni. Az ismert folyadékkapcsolóknál a fentemlített hatás főként azért nem érvénye- 40 sülhetett, mert a fényív mozgékonysága a folyadék tehtetlenségével szemben rendkívül nagy. Ismeretes, hogy a fényív aránylag kis erők hatása alatt is már deformálódik, kihajlik, elfordul, vagy meg- 45 hosszabbodik. Az elgőzölgő folyadékból viszont olyan erők indulnak ki, amelyek a fényívre hatnak. Olajkapcsolóknál pl. a fényív rendkívül hevesen gőzölög. A fényív ennek következtében a gázhólyag 50 közepén ég, vagyis a hatékony gázok és gőzök keletkezési helyétől tekintélyes távolságban. Megkísérelték a fényívet befecskendezett folyadéksugárral eloltani. Ez esetben 55 is a fényív azonnal kitér a folyadék elől és nem is kerül annak hatásos közelségébe. A találmány értelmében oltókészülékeket a kapcsolók oly megszakítási helyei- 60 nél alkalmazunk, melyeknek fényívterük van, mely fényívtérben a fényív mozog és a mozgó fényív.előtt a mozgás irányában a kapcsolófolyadék felduzzad. Az alkalmazott készülékeket mágneses alkat- 65 fészekkel láttuk el, amelyek a fényívet a készülékben a felduzzasztott kapcsoló folyadékkal szemben mozgatják. A megszakításkor keletkező fényív a készülékben feltorlasztott kapcsoló folyadék és a külső 70 tér közé oly módon van bezárva, hogy a felduzzasztott folyadékból származó ösz-