106171. lajstromszámú szabadalom • Folyadék kapcsoló

szes bomlástermékeknek a fényíven át kell haladniok. A fényívet saját mágneses mezeje, amely a mágneses alkatrészekből képződik, olyként vezeti, hogy a keletke-5 zett gőz feszítő erejét, illetőleg ezen erő­nek a fényívre való hatását az elektro­mágneses erő legyőzi. A fényívet ezek a készülékek a kapcsoló folyadékhoz szorít­ják, úgyhogy a fényívet a folyadéktól 10 csak egy vékony gőzréteg választja el. A legkisebb ellenállású útnak, amelyen át gáz- és gőzalakú bomlástermékek eltávoz hatnak, a fényíven át keresztirányban kell haladnia és pedig a fényívnek lehe­lő tőleg hosszú szakaszában. Ennek az oltókészüléknek az a hatása, hogy az időegységben a fényív hosszegy­sége mentén lényegesen több folyadék pá­rolog el és bomlik meg, mint az eddig is-20 mert folyadékkapcsolóknál, továbbá, hogy az összes ekként keletkező gázmennyiség erős örvénylő mozgásban halad át a fényív keresztmetszetén. Ilyként az ioni­zál ást megszüntető hatás olyT mértékben 25 fokozódik, hogy ily folyadékkapcsolókkal lényegesen nagyobb kapcsoló teljesítmé­nyeket érünk el, mint az ismertekkel, mi­mellett a fényív fennállási ideje sokkal rövidebb. A találmány szerinti kapcsoló 30 különösen alkalmas váltakozó áramok kapcsolására. Mivel a fényív fennállási ideje a váltakozó áramú hullámnak csak néhány félhullámára• terjed ki, az összes termelt gáz- és gőzmennyiség, dacára az 85 időegységben termelt nagyobb gázmeny­n7.*iségnek, végeredményben kevesebb, mint az ismert folyadékkapcsolóknál, ame­lyeknél a. fényív sokkal hosszabb ideig áll fenn. Csökken tehát a fényívben át-40 változott -energia, csökken a gáznyomás is és kevesebb bomlástermék keletkezik, mely pl. olaj estén a szigetelőképességet rontja. Az oltókészülékeket pl. úgy képezzük 45 ki, hogy azok a fényív keresztmetszetének kerületét a fényívnek mozgása közben megnövelik és ígyT fokozzák az ionizálást megszüntető hatást. Célszerű, hogy ha a fényívet hasítékalakú, szigetelő falakkal 50 határolt térben mozgatjuk, mert az ily hasítékban a benne levő folyadékrészecs­kék a fényív elől nem térhetnek ki, ha a fényív a hasítékot teljes szélességében ki­tölti és mert ezenkívül a hasítékalakú ki-55 képzés esetén a fényívet a mágneses me­zőn át erőteljesen vezethetjük. A hasíték­alakú fényívtér egyik oldalán teljesen vagy részben nyitva lehet, úgyhogy a kap­csoláskor keletkező gázok eltávozhatnak. A hasíték szélein célszerűen vájatokat 60 képezünk ki, amelyekben a kapcsoló fo­lyadék visszamarad. A hasítékalakú fényívtér a fényív mozgási irányában a hasíték fen ék része felé szűkülhet. Célszerű kiviteli alakot kapunk, ha a 65 f oly adókkapcsoló megszakítási helyein a fényív irányára merőlegesen elrendezett szigetelő lemezekből és azok között fekvő mágneses lemezekből álló kötegeket alkal­mazunk, melyeken hasítékok futnak ke- 7C resztül. E hasítékokban a fényívet be­fogadó nyílások vannak. Mint kapcsoló folyadékot egyforma jó eredménnyel alkalmazhatunk minden­nemű oly folyadékot, mely a fényív be- 7c hatása alatt gáz- vagy gőzalakú bomlás­termékeket ad. A megszakítási szakasz jó szigetelésére való tekintettel és újból való gyúlás megakadályozása szempontjából, tehát különösen oly kapcsoló berendezé- 8( seknél. melyeknél az elektródák a kap­csoló folyadékban maradnak, ajánlatos szigetelő folyadékoknak, mint pl. olajnak, tetrachlor-szén, vagy hasonló anyagok­nak alkalmazása. 8; A találmány példakénti megoldásait a. rajzok mutatják. Az 1. ábra a folyadékkapcsolót metszetben mutatja, a 2. ábra az oltókészülék egy más kivite- 91 lét, a 3. ábra oltókészüléket nagyobb lépték­ben, kapcsoló szerkezetekkel együtt, a 4. ábra a 3. ábra A—B vonalamenti metszetet, az 9; 5., 6., 7., 8. ábrák felülnézetben és met­szetben az oltóberendezés lemezkötegei­nek különféle kiviteli alakjait tüntetik fel. Az 1. ábrában (10) és (11) két átvezető 1 szigetelő, melyek a kapcsoló felső részén vannak megerősítve és amelyeknek sap­káin a két (13) és (12) ívfényoltó szerke­zet függ. A kapcsoló kontaktusokat a (14) keresztdarab hordozza. Amint ez a 3. áb- 1 rából világosan látható, a vezető anyag­ból készült (15) hordlemezben egyrészt a (16) csapágytag közbeiktatásával a (17) kapcsoló darabok forgathatók, másrészt e lemezen négy (18) csavarorsó az ívfény- j oltó szerkezet lemezkötegeit rögzíti. A hordlemezre támaszkodó (19) rugók a (20) csap körül forgatható (17) kapcsoló dara­bot lefelé szorítják. Az áramot a (17) kap­csoló darabhoz a mozgatható (21) áram- 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom