106166. lajstromszámú szabadalom • Karmantyú impregnáló anyaggal töltött villamos kábelekhez

— 3 — testet alkalmazunk, mely a szigetelők egy részét és a (16) szigetelő rétegek végeit Is lefedi. Ez a (17) szigetelő test is feltekercselt papírszalagokból készült, melyeket 5 valamilyen kötőanyaggal rögzítünk. Az ily módon elrendezett szigetelő rétegek fölött harmadik (18) szigetelő testet alkalmazunk, mely impregnált kábelpapírosból készült. Ezt a szigetelő testet oly szélességű 10 papírosból készítjük, hogy teljesen vagy legalább is részben lefedje a központos testet és valamennyi szigetelő testet. Ezek elkészítése után a test külső felülete csőfelület, mely csőfalnak rétegei a rögzítés 15 alkalmazása következtében fel nem lazulhatnak. A leírt karmantyúrészek szerelésekor először a tok közepe táján egymással szomszédosán elhelyezkedő (7) részeket készít-20 jük elő és szigeteljük, majd ezután a további tokrészeket a végek felől a szigetelésre feltoljuk, azokat rendeltetésszerű helyeikre illesztjük és egymással gondosan összekötjük, úgy hogy a tok tömötten zár. 25 Ezután a tokot a (20) csőtoldaton át evakuáljuk. Evekudlás után a tokot gáztalanított olajjal megtöltjük, a (20) csapot elzárjuk, mire a karmantyú szállításra kész. A fentiekből látható, hogy az összes elő-30 munkálatok a gyárban elvégezhetők. A karmantyús kötés létesítésekor a munkásnak természetesen ügyelnie kell arra, hogy a tokot meg ne sértse. Az 5. ábrában a helyszínen szerelendő 55 részek láthatók. Ezek fémrészek, illetőleg összekötő szervek, melyeket szintén a gyárban készítünk el. Mindegyik összekötő aránylag hosszú hüvely, melynek egyik végén (21) zárósapka van, mely a kábelve-0 zető szigetelése után a kábel (22) sodrott rétegét fogadja be. A kábelvezetőben peremmel ellátott (24) fémhüvely van, melynek egyik vége a vezető (25) támszervére, másik vége a (21) sapka belsejében levő 5 ütközőre támaszkodik. Mivel folyékony szigetelő masszával töltött kábelekben az erek összeolvasztása rendkívül nehézségeket okoz, a (21) összekötő részt a kábelvezető (22) sodrott rétegre megfelelő szer> számmal felsajtoljuk. Erre a célra prést, esavarszorítót vagy hasonló eszközt alkalmazhatunk. A (24) hüvelyt természetesen úgy kell elkészítenünk, hogy ezt a nyomást elbírja. Mindegyik összekötőnek csőalakú (25a) belső toldata van, melynek átmérője kisebb, mint a (21) rész átmérője és amelyben (26) furatok vannak. Az olaj ezeken a furatokon át a kábelértől a vezető szigetelője és a porcellán szigetelő belső fala közötti, gyűrűalakú közbenső térbe akadály 60 nélkül átfolyhat. Az összekötő (21) sapkájában kis (27) kamra van, mely a kábelér felől telik meg olajjal. A (27) kamra és a (25a) cső közötti nyílásokat (28) szeleo vagy elzáró dugó zárja le. Ehhez a dugó- 65 hoz (28a) fonalat vagy drótot kötünk, úgy hogy szerelés közben a szelepet a rajzolt helyzetében zárva tarthatjuk. A (21) sapkával ellátott összekötőt a szelep zárt állapota mellett visszük fel a vezető végére és 70 ily módon az olajnak a kábelből való kifolyását megakadályozzuk. A szelep mindaddig marad ebben a helyzetben, míg a szerelést befejeztük. Minden esetre célszerű, ha a szelepet az összekötőnek a ve- 75 zető végére való szerelése után kissé nyitjuk, hogy a (27) kamrában levő levegőt kiöblítsük. A fonalat vagy drótot közvetlenül a kábel végének a gyárban előkészített karmantyúba való behelyezése előtt vág- 80 juk le. Az alatt az idő alatt, amíg a kábel szigetelését lebontjuk és az összekötéshez szükséges szigetelést szereljük, a kábelből csak igen csekély olajmennyiség távozik. Ennek az olajnak a mennyisége a kábelben 85 uralkodó nyomástól függ, nevezetesen attól, amelyet a kábel másik végén elrendezett olajtartány olaja fejt ki. Ily módon megakadályozzuk, hogy a kábelbe levegő vagy nedvesség hatoljon be. 90 A (25a) csövet egyenkint mozgatható (29) kontaktusdarabok csoportja veszi körül (4. ábra), melyeket egyik végükön (30) szalag vagy gyűrű lazán tart össze, másik végük pedig (31) tárcsába illeszkedik, mely tár- 95 csát a (25a) hüvelyre felcsavaroltuk. Ennek a tárcsának a kontaktusdarabok végein levő csapokat befogadó (32) hornya van. Mindegyik kontaktuspár között (33) acélrúgó van. Mivel a kontaktustömbök 100 közös tengely körül koaxiálisan feküsznek, a rugók a kontaktusokat kifelé szorítják, a (30) gyűrű azonban azok radiális irányú széttolódását megakadályozza, míg a (32) íiorony ágyazást képez. A kontaktustöm- 105 bőket egyenkint a kibővített (21) összekötőrésszel hajlékony (34) vörösrézvezetők kö tik össze, amelyek mindegyik kontaktusnak a (10) kontaktussapka falára való felfekvését biztosítják. Mivel az egész kon- no taktuselrendezés rugalmas, a kontaktustömbök a. (10) sapkát, illetőleg ennek révén a (4) porcellánszigetelőt meg nem engedhető mértékben nem terhelhetik. Természesen a leírttól eltérő kontaktusszerkeze- 115 tet is alkalmazhatunk. Mivel az egyes részeket a vezetők végein erősítettük meg, a (21) összekötőrészt és a