106165. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénolajpk krakkolására

— 3 — jük. a gőzöket és gázokat a frakcionáló zónába visszük, ebből a visszafolyási kondenzátumot további átalakítás céljából a hevítő zónába visszavezetjük, míg a frak-5 ciónáló zónában áthaladva, nem kondenzálódott gőzöket hűtjük, kondenzáljuk és összegyűjtjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti eljárás fo-10 ganatosítására való készüléket mutatja, míg a '2., 3., 4. ós 5. ábrák diagrammok, amelyek a „hirtelen elgőzölögtetés egyensúlyi indexe" meghatározásának módszerét áb-15 rázolják. A bemutatott készüléknél a nyers olajat (2) szeleppel vezérelt (1) vezetéken át vezetjük be és azt a (3) szivattyú az (5) szeleppel vezérelt (4) vezetéken át a (6) 20 frakciónálóba szorítja, ahol is azokat, a (7) hőkicserélőben, a felemelkedő gőzök közvetett hőkicserélődése útján fűtik. Az olaj litját a (9) szeleppel vezérelt (8) vezetéken, a (11) szeleppel vezérelt (10) ve-25 zetéken ós a (12) vezetéken át a megfelelő (14) kemencében elhelyezett (13) fűtőelembe folytatja, vagy pedig az olaj egészben vagy részben a (10) és (11) szeleppel vezérelt (10) és (12) vezetéken át közvet-30 lenül a (13) fűtőelembe szorítható. A frakciónálóban való közvetett hőkicserélődésnek vagy a fűtőelembe való közvetlen olajbevezetésnek célja az, hogy az adagolt olaj egyes alacsonyabb forráspontú alkat-35 részeinek elpárolgását és elkülönülését megakadályozzuk, mielőtt azokat a szükséges átalakítási feltételeknek alávetjük, minthogy ezen elégtelenül átalakított komponensek különben az eljárás ala-40 csony forrpontú termékeivel együtt összegyűlnének, mielőtt az átalakító zónán átmennének és így a termék kopogást gátló tulajdonságait lecsökkentenék. A nyersolaj vagy a nyersolaj egy része 45 a frakcionáló gőzeihez közvetlenül is hozzávezethető, ez esetben, ha a nyersolaj és vagy a frakcionáló berendezés olyan sajátságú, hogy ez alternatíva alkalmazásánál a krakkóit termékek rosz-50 szabbodását lényegileg vagy teljesen elkerüljük. Az átalakításhoz szükséges hőfokra felhevített és túlnyomás alatt álló olaj a (16) szeleppel vezérelt (15) vezetéken át a túl-55 nyomás alatt álló (17) reakciós kamrába jut. Az összes átalakítási termékek, és pedig folyadék, gázok és gőzök a (19) szeleppel vezérelt (18) vezetéken át távoznak, mimellett a (19) szelepnél a nyomás lényegesen csökken, majd az olajalkat- 60 részek a (21) elválasztókamrába jutnak. Az el nem gőzölt maradék a (21) kamrából a (25) szeleppel vezérelt (24) vezetéken át távozik. A (21) kamrát elhagyó gőzök a (27) szeleppel vezérelt (26) vezetéken át 65 a (6) frakciónálóba lépnek, ahol is a gőzök frakciónálódnak. A visszafolyási kondenzátum a (6) frakciónálóból a (29) szeleppel vezérelt (28) vezetéken át lép ki és azt a (30) szivattyú a (32) szeleppel vezé- 70 relt (31) vezetéken és (12) vezetéken át a (13) fűtőelembe szorítja, ahol azt ismét átalakítási feltételeknek vetjük alá, hogy az alacsonyabb forrpontú termékekké tovább átalakuljon. A (6) frakciónálót el- 75 hagyó gőzök a (34) szeleppel vezérelt (33) vezetéken át távoznak és a (36) szeleppel vezérelt (35) hűtőbe és kondenzátorba lépnek, majd a kondenzált gőzöket a (37) tartányban gyüjtjük. A gázokat a (37) 80 tartányból (38) vezetéken át vezetjük el, amelyet a (39) szelep vezérel, amely szelep egyúttal mint az egész készüléknek vagy a készülék részeinek nyomásszabályozó szelepe működhetik. A (37) gyűjtőben 85 összegyűlő folyadék a (46) szeleppel vezérelt (45) vezetéken át távozik. A kondenzátumnak egy része a (41) szeleppel vezérelt (40) vezetéken át visszavezethető, olyan módon, hogy azt a (42) szivattyú a 90 (44) szeleppel vezérelt (43) vezetéken át a (6) frakciónálóba szorítja, ahol is az a frakciónálóban képződő gőzök hűtését elősegíti, és a frakciónálást szabályozza. A (18) vezeték a (21) kamrába érintőié- 95 gesen vagy olyan módon lép be, hogy a (19) szelepen átmenő olaj túlnyomásának megszűnésekor a megnövekedett sebesség formájában vagy más módon hasznosított energia a (21) kamra fenekén lévő olaj 100 felkavarására használható. A (18) vezetékből a (21) kamrába lépő olaj (nem ábrázolt) forgatható kavaró eszközökre csapódhatik fel és ez eszközök lítján a (21) kamra alsó részében lévő olajat forgásba 105 hozhatja és felkavarhatja. Az eljárás rendes lefolyásánál célszerű, hogy a (17) reakciós kamrában folyadékot számba jövő mennyiségben ne tartsunk, minthogy e kamrában végbemenő reak- 110 ciónak alávetett szénhidrogének leginkább gőzfázisban vannak. A berendezés kiképzése lehetővé teszi, hogy a szénhidrogén gőzök lényegileg a reakciós kamra egész hosszán áthaladjanak, aminek fő- 115 célja az, hogy a reakciós kamrában lévő