106165. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénolajpk krakkolására
— 11 — A négy kísérleti táblázat a reakciós kamrában lévő olajból, azaz a reakciós kamra fenekét a (18) vezetéken át elhagyó olajból vett próbák analíziseit mutatja 5 Ez analíziseket arra használtuk, hogy az olajnak „hirtelen elgőzöltetési egyensúlyi indexét" az átalakító zónában megállapít suk; a 2., 8., 4. és 5. ábrán feltüntetett 1., 2., 3. ós 4. számú desztillációs diagrammok 10 mutatják, hogy a „hirtelen elgőzöltetési egyensúlyi index" et mindegyik kísérletnél a fent megjelölt közlemény szerinti Piroomov és Loomis-féle módszer alkalmazásával hogyan állapítottuk meg. A „hir-15 telen elgőzöltetési egyensúlyi index" e meghatározásainak alapját a (17) reakciós kamra közepén mért hőmérséklet és e kamrában uralkodó nyomás képezi. A „hirtelen elgőzöltetés egyensúlyi in-20 dex"-ének meghatározására, amint a 2., 3.. 4. és 5. ábrán látható, a reakciókamrából kilépő olaj Engler-féle A1 (A2 , A3 , A1 ) desztillációs görbéjét olyan koordinátarendszerben ábrázoltuk, amelynek vízszin-25 tes (x) tengelye az elgőzöltetési (átdesztillált) százalékot, függélyes (y) tengelye pedig a (C) hőfokokat tünteti fel. Az Englerféle desztillációs görbe B1 (B2 , B3 , B4 ) átlagos lejtését a desztilláció adataiból álla-30 pítottuk meg és együtt alkalmaztuk azon hőmérséklettel, amelynél az olaj 50%-a átdesztillál, avégből, hogy a hirtelen elgőzöltetés egyensúlyi görbéjének átlagos lejtését, valamint a hirtelen elgőzöltetés ezen 35 egyensúlyi görbéjének ós a desztillációs görbének D1 (D2 , D", D9 ) metszéspontját, -i hivatkozott Piroomov és Loomis-féle közlemény 11. ábrája segítségével meghatározzuk. A C (C2 , C3 , C4 ) egyenes, amelyet 40 e lejtéssel a D1 (D2 , D\ D4 ) metszésponton keresztül húztunk meg, a reakciós zónából jövő olaj hirtelen elgőzöltetesi egyensúlyi görbéjét ábrázolja légköri nyomás mellett. Avégből már most, hogy a megfelelő 45 hirtelen elgőzöltetési egyensúlyi görbét a reakciós kamrában lévő nyomás mellett megkapjuk, a D1 ([)•', D3 , D4 ) metszéspontot, a Piroomov és Loomis már idézett közleményében leírt gőznyomási görbe se-50 gítségével, e kamrában lévő nyomásra oxtrapoláltuk és azon hőmérsékleti ponton keresztül, amelyet a D1 (D\ D3 , D4 ) ponton átmenő (a 2—5. ábrán nem ábrázolt) függélyesen ilyen módon extrapolál-55 tunk, a C1 (C2 , C\ C4 ) hirtelen elgőzöltetés egyensúlyi görbéjével párhuzamos E1 (E2 , E3 , E4 ) egyenest húztuk. Megjegyzendő, hogy a reakciós kamra közepén mért hőfokot feltüntető F1 (F2 , F3 , F4 ) szaggatott vonal a nagynyomású hir- 60 telen elgőzöltetési egyensúlyi görbét G1 (G2 , G\ G4 ) pontnál metszi, amely pont 60%-nak vagy megközelítőleg 60%-nak felel meg és így azt mutatja, hogy a bemutatott példaképem üzemi eljárásokat a ta- fi5 lálmány szerinti eljárásnak megfelelően foganatosítottuk. A találmány szerinti eljárás foganatosításának további illusztrálására a kövekezőkben, a találmány szerinti eljárás- 70 sal kapott tényleges üzemi eredmények alapján, a „működési indexnek" és vagy a „feldolgozási indexnek" alkalmazását mutatjuk be. Először Michigan Mount Pleasant-i, 75 30.8 A. P. I. 0 fajsúlyú, benzinmentesített nyersolajat használtunk. Először a telepet a következő feltételek mellett működtettük: az átlagos hőmérséklet a csőkígyó kilépésénél 496 C°, a kamra átla- 80 gos hőfoka 469 C°, a nyomás 14 kg'cm2 , a visszafolyási arány 2.4:1 és (a liter/órában mért) összes tápolajnak a hevítő és reakciós zónák (literekben mért) térfogatához viszonyított aránya 1.39. Ilyen fel- §5 tételek mellett a benzinhozam 42.7% volt, ami lényegesen kisebb, mint a számított legkisebb hozam, amelynek a „számított hozam-index"-nek megfelelően 62.9%-nak kellene lennie. Ez természete- g0 sen azt mutatja, hogy a legjobb eredményeket nem értük el. Ha ezután a „feldolgozási indexet" számítjuk ki, akkor ezt 37.7-nek találjuk, ahelyett, hogy az (39) és (43) közé esnék. Ha pedig a „működési 95 indexet" számítjuk ki, akkor azt 34.4-nek találjuk, ahelyett, hogy az (36) és (38) közé esnék. Minthogy a „működési index" és vagy a „feldolgozási index" lényegesen ki- 10O sebbek, mint (36—38) és vagy (39—43) üzemi értékek, amelyekkel a legjobb eredményeket elérhetjük, ezen úgy segíthetünk, hogy a hőfokot, a nyomást, a visszafolyási arányszámot és az összes 105 tápolajat olyan kis értékkel emeljük, amely elégséges ahhoz, hogy egyik vagy mindkét indexet az előzetesen kísérletileg megállapított értékhatárok, vagyis (36) (38) vagy (39) és (43) közé hozzuk. Ezt il0 megtettük; a változtatott üzemi feltételek a következők voltak: az átlagos hőmérséklet a csőkígyó kilépésénél 507 C°, az átlagos kamrahőmérséklet 479 C°, a nyomás 17.6 atm., a visszafolyási arány 3:1, 115 (a liter/órá-ban mért) összes tápolajnak a hevítő és reakciós zónák (literekben mért) térfogatához viszonyított aránya 1.79. Az
