106165. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénolajpk krakkolására

érti). A találmány egyik fontos jellemzője, hogy a reakciós zónában a gőznemű és nem-gőznemű termékek előre meghatározott arányát tartjuk fenn, hogy ezzel az 5 időtényezőt és azon anyagok jellegét meghatározzuk, amelyeken a reakciók nagyobb része lefolyik. A találmánynak másik fontos jellemzője, hogy az eljárás megvalósítása alatt 10 egy vagy több előre meghatározott állandó indexet érünk el és tartunk fenn, amelyeket a következőkben „hirtelen elgőzöltetés egyensúlyi indexe (flash equilibrium index)", „működési index (operating in-15 dex)" és „feldolgozási index (running index)" elnevezésekkel jelölünk, olyan módon, hogy két vagy több működési feltétel, illetőleg tényező, mint a krakkolási hőfok, nyomás, visszafolyási arányszám és 20 a feldolgozásra kerülő nyers olaj, egymáshoz való viszonyát beállítjuk, azt találtuk ugyanis, hogy ha egy vagy több ilyen indexet az alább leírt módon és az alább megadott határok között tartunk, a kívánt 25 eredményeket elérjük. A találmány szerinti eljárás foganatosításánál kapott eredményeket a következőkben fejezhetjük ki: 1. Olyan folyékony maradék előállítása, 30 amelynek 2%-nál nem több B. S. ós W.-je van, amint azt az É.-A.-E.-A.-beli „Bureau of Mines" intézetének 300.31 számú analízise bizonyítja. 2. Olyan benzin, melynek 50%, vagy na-35 gyobb benzol ekvivalens-tényezővel kifejezett kopogást gátló jellemzője van, mimellett az összehasonlítás alapját benzol és atm. desztilláció útján előállított pennsylvániai benzin képezik. E tényezőt mint 40 az ú. n. „oktánszám" függvényét is kifejezhetjük, amelynek leírása az ipari szaklapokban, mint pl. az „Industrial Engineering Chemistry", 1930 decemberi számában, az 1301. oldalon található; a találmány szerinti eljárással előállított termé- 45 kéknél megkívánt legalacsonyabb oktánszám 64, 30-as szeriákban az Etil-kopogásmérő berendezésben mérve. 3. A fenti kopogást gátló jellemzővel rendelkező, a találmány szerinti eljárás- 50 sal előállított benzinszerű motortüzelőanyag legkisebb megkívánt hozama kifejezhető a benzinhozam és a kiindulási anyag fajsúlyának viszonyával. Általában, minden kiindulási anyagnál 55 , a jó, nem kopogó (64-es vagy ennél nagyobb oktánszámú) benzin legkisebb kívánatos hozama, a kezelt nyersolajhoz viszonyítva, 20 A. P. I.° fajsúlyú kiindulási anyag fajsúlyának kb. 2 l

A -szeresétől a 45 60 A. P. I.° fajsúlyú kiindulási anyag fajsúlyának kb. VA -szereséig váltakozik. Kimondhatjuk, hogy 35 A. P. I.° vagy ennél kisebb fajsúlyú kiindulási anyagnál az eljárás lehetővé teszi, hogy a jó, nem 65 kopogó (64 vagy ennél nagyobb oktánszámú) benzin hozama a kiindulási anyag fajsúlyának 1.9-szeresónél nagyobb legyen. 35—40 A. P. I.° fajsúlyú kiindulási anyagnál a jó, nem kopogó benzin elér- 70 hctő hozama a kiindulási anyag fajsúlyának 1.75-szeresénél nagyobb. 40—45 A. P. I.° fajsúlyú kiindulási anyagnál a jó benzin elérhető hozama a kiindulási anyag fajsúlyának 1.5-szerese. 75 A fent megadott legkisebb kívánatos hozamok, amelyeket a kiindulási anyagok fajsúlyának többszöröse fejez ki és amelyeket a találmány szerinti eljárással elérhetünk, mimellett a kopogási jellemző 80 a fent megadott értékű (64 vagy ennél nagyobb oktánszámú) és a maradék 2%nál kevesebb B. S. és W-t tartalmaz, lényegileg a következő egyenlet alakjában fejezhetők ki: 85 A kívánt és elérhető legkisebb benzin-hozam A kiindulási anyag fajsúlya A kiindulási anyag fajsúlya A rövidség kedvéért a fenti számszerű összefüggést „számított hozam-index"nek nevezzük. 90 Azt találtuk, hogy ez az eredmény általában a kiindulási anyag térfogatára vonatkoztatott plusz és minusz 5%' határon belül pontos. Ez azt jelenti, hogy a kívánt és elérhető legkisebb benzin-hoza-95 mot a kiindulási anyag térfogatára számítva plusz és minusz 5%-nyi eltéréssel előre megállapíthatjuk. Az eltérés határait különösen akkor kell figyelembe venni, ha a ténylegesen feldolgozott hozam 32 kisebb, mint amit a számított hozam- io| indexszel előre megállapítottunk. A találmány szerinti, a fenti eredmények elérésére való eljárásnak egyik foganatosítási módja a következő mozzanatokból áll: az olajat az átalakításhoz 10 szükséges feltételek mellett hőkezelésnek vetjük alá, a felhevített olajat reakciós zónába visszük, a reakciós zónából az összes terméket folytatólagosan eltávolítjuk és az elválasztó zónába visszük, e 11 zónából a gőzt és a gázokat, valamint az el nem gőzölt olajat külön-külön elvezet-