106101. lajstromszámú szabadalom • Gázturbina-berendezés

— 4 _. zált vízzel kell táplálni és amikor a tüzelőanyagfogyasztást nagyon le kell szorítani még szerkezeti komplikációk árán is. A (73) tűzszekrény alatt levő (72) lánc-5 rostélyra a (71) garatból jut le a tüzelőanyag és az égéstermékeknek a gázturbinába való bevezetésére a (74) kettősfalú cső szolgál. A (73) tűzszekrény is kettősfalú. A falak közt víz, vagy levegő lehet. 10 A gázturbina (74) beömlőcsöve a turbina (75) beömlókamrájához csatlakozik, amelynek kettősfalú csatornája az égéstermékeket a turbina (78) futókerekének lapátkoszorúja előtt levő (77) vezetőlapátkoszo-15 rújához juttatja. A (78) futókerékből kilépő égéstermékek a turbinához (80) kiömlőkamrájába jutnak, amelyből azokat, a (79) kettősfalú cső vezeti a kazán zárt terébe. Ezt a (86) homlokfal, a (95) túlhe-20 vített gőzkamra, a (94) telített gőzkamra, a (87) felső hengerkazán, a (100) felső vízelőmelegítőkazán, a (107) hátfal, a (102) alsó vízmelegítőhengerkazán, a (105) légelőmelegítő, a (89) alsó hengerkazán és 25 a (90) csatornaválaszfal határolják tömören, úgy, hogy abba csak a gázturbinától odavezető (79) csövön át juthatnak be az égéstermékek és azok csak a (102) víz-előmelegítő alsó hengerkazánnál levő (108) 30 nyíláson át távozhatnak, és levegő sehol sem hatolhat be ebbe a zárt térbe. A gázturbina (78) futókerekének forgása a (81) tengelyről vihető át a hajtandó gépekre. A (74) beömlő, a (79) ki-35 ömlőcső, a (73) tűzszekrény és a turbinaház (75, 76) és (80) kamráinak kettős falai közti tér vízhűtés esetén a kazánnal áll összeköttetésben, léghűtés esetén pedig" ezek a terek a rostély alá vezető csatorná-40 val közlekedhetnek. A kazán gázteréből (huzamából) a (114) gőzturbinával hajtott (113) légszívó (turboexhausztor) szívja ki a (106) és (112) könyökcsöveken át a lehűlt égésterméke-45 ket és azokat a (110) T-csövön át a (111) kéménybe nyomja. A gázturbina (77) vezetőlapátos koszorúj cl GS cl (78) futókerekének lapátkoszorúja úgy készül, hogy a (113) szívógép azokon az égéstermékeket 50 néhány tized atm. nyomáscsökkenés létesítésével szívja át. A (114) gőzturbina a (99) cső vezeti a (95) gőzgyüjtő kamrából a túlhevített gőzt, ahova az a (87) felső hengerkazánból ,a tetején levő (92) szele-55 pen, a (93) csövön, a (94) telített gőzkamrán és a (96, 97) és (98) túlhevítőcsöveken át jut. A túlhevítőcsövek lemenő (96) szárai hézag nélkül egy sorban állanak egymás mellett, hogy a turbinából a (79) csövön át érkező égéstermékek a esősor alsó 60 szólét megkerüljék, mielőtt a (87) és (89) esőnyalábokhoz érkeznek. A túlhevítőcsövek felmenő (97) és (98) szárai 2 különválasztott sorban állanak, és ezek közt az égéstermékek a gőzzel szembe áramlanak. 65 A víz-előmelegítő (103) csöveit is ellenáramban veszik körül az égéstermékek és a melegvíz a (100) felső hengerből a (101) csövön át jut az elgőzölő kazánba. A (114) gőzturbinából a gőz (115) csövön át ömlik 70 ki a (116) kondenzátorba. A (73) tűzszekrény alatti (72) rostély alá a felfordított U-alakú (105) légelőmelegítőn át halad a levegő, amelyet az égéstermékek ellen áramban fűtenek, mi- 75 dőn a kazán (88) vízcsöveinek terében felfelé és a vízmelegítő (103) csöveinek terében lefelé áramlanak. A (105) légelőmelegítőbe a levegő a vízmelegítő (102) alsó hengerénél levő (104) nyíláson lép be és 80 a kazán (89) alsó hengere alatt levő (91) csatornán át jut a rostély alatti térbe vezető (83) nyíláshoz. Mivel betüzeléskor, a mikor még nincs nyomás a kazánban, a turbina szűk lapát- 85 hézagain az égéstermékek nehezen bírnak átvonulni, a tűzszekrény és a kazán közti közlekedés a (84) csövön át könnyíthető meg a (85) tolózár kinyitásával, a kazán és a kémény között pedig a (107) nyílás és 90 a (110) T-cső közé szerelt (109) tolózár kinyitásával kerülhető el az égéstermékeknek a még nem járó (113) légszívón való átáramoltatása. A találmány most ismertetett változa- 95 tá.nak működése e leírásból máris érthető, csak azzal kell még az eddig előadottakat kiegészíteni, hogy a tűzszekrényben fejlesztett melegből a gázturbinában munkává alakul át annyi, amennyivel ma- 100 gyobb a gázturbina teljesítménye a légszívógép teljesítményénél és ez a munkává átalakult hőmennyiség a kazánba már nem jut el. A gőzturbinával együttműködő gázturbinát akkor érdemes hasz- 105 nálni ha teljesítménye nagyobb, mint a gőzturbináé. A gázturbina és a gőzturbina teljesítményei közti összefüggés a következő: A (113) iégszívógép szívási teljesítménye a 110 gőzturbina teljesítményének 75%'át érheti el, a gázturbinába beáramló forró égéstermékek energiája pedig annyiszor nagyobb ennél, ahányszor magasabb azok abszolút hőmérséklete a turbina elhagyá- 115 sakor, mint az a hőmérséklet, amellyel az elszívógéphez érkeznek. Nem túlságosan nagy nyomással és nem túlságosan magas