106101. lajstromszámú szabadalom • Gázturbina-berendezés

— 5 _. : hőmérsékletű égéstermékekkel dolgozó gáztubrina ennek az áramlási energiának 80%-át adhatja ki munkateljesítményé-Len. Ebből az következik, hogy ha az égés-5 termékek már a gázturbinába is lehűlve jutnának be, akkor 0-75X0'80 = 0-60-részét teljesítené a gázturbina a gőzturbina teljesítményének, vagyis a légnyomású munkaátvitel hatásfoka 60% lenne. Olyan fel-10 melegítési .viszonynál, amelyben a gázturbinánál 1 : 0-60 = 1'666-szor magasabb a közvetítő közeg hőmérséklete, mint a szívógépnél, a gázturbina éppen annyi teljesítményt fejt ki, mint a gőzturbina. Az 15 elszívás helyén elérhető abs. hőmérséklet 350° lehet, és így 350X1-666 = 583 abs° vagy 310° 0 hőmérsékleten dolgozva a . gázturbina éppen a gőzturbina teljesítményét éri el. Ebből az következik, hogy a 20 gőzturbinával együttműködő gázturbinával akkor érhetünk el nyereséget, ha az égéstermékek a gázturbinát 310 C°-nál magasabb hőmérsékleten hagyják el. A találmány eddig ismertetett mindkét 25 változatában megvolt a levegőelőmelegítő. Ennek az a hatása, hogy az előmelegeített levegőben való tüzelésnél a gépcsoport, kellő jó működéséhez megkívánt elégési hőmérsékletet nagyobb levegőfölösleg ese-30 tén is elérjük és az előmelegítő alkalmazása folytán a munkaátvitelhez igénybevett levegőmennyiség növelése miatt a nyomást kisebbre vehetjük, ami a találmány megvalósításának nehézségeit ki-35 sebbíti. Az elsőnek ismertetett változat megvalósítási lehetőségei nagy előmelegítő alkalmazása esetén annyira kedvezők, hogy az ilyen, gőzsugárlégszívóval együttműködő gázturbina az egyetlen, 40 amely egészen kis teljesítményekre, sőt a gyermek játékgépek méreteiben is elkészíthető. A gépcsoport egyes részei a második változatnál is lehetnek a rajz 2. ábráján 45 feltüntetett sorrendtől eltérően összeállítva. . A 3. ábra a találmány olyan változatának egy kiviteli alakját mutatja be egy példaképpen felvett vázlatban, amelynél 50 a gázturbina dugattyús hőléggéppel működik együtt. A (140) hőléggép hengerének (121) izzófeje a (120) tüzelőtérbe nyúlik be, (122) lendítőkerekéről pedig a (123) szíj viszi át 55 az erőt a (124) légszívógépre, amely turbóexhausztornak van feltüntetve, de e helyett a hőléggép dugattyújával együttmozgó, vagy más dugattyús, pl. forgódugattyús szívógép is alkalmazható. A (120) tüzelőtér alján levő (131) rostélyon 60 ég a tűz és az égéstermékek a (125) csövön át juthatnak a (135) gázturbina futókerék lapátkoszorújába. Ebből a (126) csövön, kiáramolva a levegőelőmelegítőbe jutnak, amelyet a rajzban a (128) csőbe dugott 65 (127) cső jelez. A belső (127) cső a meleg égéstermékek továbbvezetésére szolgál, a levegő pedig az ellenkező irányban áramlik a külső (128) és a belső (127) cső közti üregben, amelybe a (132) nyíláson lép be. 70 A belső cső az előmelegítő végénél lekanyarodik a (124) légszívógéphez, amelyből a lehűlt és kis nyomású égéstermékek a légköri nyomásra felsürítve a (134) csövön (kéményen) át távoznak a szabadba. 75 Az előmelegítőben felhevült levegőt a (139) cső vezeti le a (131) rostély alá. A hőléggép (121) hengerfeje fölött a tüzelőtér tetejéből a (137) tolózárral elzárható és nyitható (136) cső vezet a (138) pótké- 80 inénybe. A (137) tolózárat a hőléggép megindítása előtti befűtéskor kell kinyitni, mert ilyenkor a légszívógép nem jár és az égéstermékek nem bírnak elég jól azon és a gázturbinán át a (134) ké- 85 ménybe távozni. Üzemközben a {137) tolattyú zárva van és (120) tüzelőtérben égő tűz égéstermékei a hőléggép hengerfejének hevítése után a gázturbinába jutnak és abból a légköri nyomásnál kisebb fe- 90 szültség alatt álló előmelegítőbe ömlenek ki. A kis feszültséget a hőléggéppel hajtott szívógép tartja fenn. A dugattyús hőléggépeknek rendesen hőelvezetésük is van, a (130) cső a távozó 95 hőt, illetőleg a hőt eltávolító közeget, ami levegő, vagy víz is lehet, a légelőmelegítőt körülvevő (129) csőbe juttatja, hogy ez a hő is visszanyerhető és a (131) rostély alá vezethető legyen, a (128) és (139) csöveken 100 át odavezetett levegővel. A dugattyús hőléggép és a gázturbina teljesítménye közti összefüggés ugyanaz, ami a 2. ábrán bemutatott változatnál a gőzturbina és a gázturbina teljesítménye között fennáll. 105 Tehát ennél is nagyobb a gépcsoport gázturbinájának teljesítménye, mint a magában működő hőléggépé, mihelyt eléri a gázturbinából kilépő égéstermékek hőmérséklete a 310 C°-ot. Magasabb hőmérsék- 110 lettel jelentékeny teljesítménytöbblet és hatásfokjavulás érhető el. A találmánynak ez a változata olyan helyen alkalmazható előnyösen, ahol nincs víz, ami az első két változatnál a gőz fej- 115 lesztéséhez szükséges, ós ahol a kazán kezelése nem fizetődik ki; ugyanilyen helyeken használható a találmánynak az