106101. lajstromszámú szabadalom • Gázturbina-berendezés

Megjelent 1933. évi április lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI S^H® SZABADALMI RIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106101. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Gázturbina-berendezés. Doctorics Benő oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi március hó 26-ika. Ismeretes, hogy a gázturbina hatásfoka, miként a hőerőgépeké általában, attól függ, hogy a működő közegnek (levegő vagy égésterméknek) a nyomása annak 5 íelhevítéseikor milyen arányban nagyobb annál a nyomásnál, amelyen a munkafolyamat befejezésekor a hőelvonás történik, vagyis amely nyomáson a működő közeg a gépből kilép, és attól is függ, hogy 10 a működő közeg hőmérséklete a felhevítés alatt milyen arányban emelkedik. Jó hatásfokú gázturbinák ezért nehezen készíthetők. A nagy nyomások és a magas hőmérsékletek a turbina anyagát közvet-15 lenül is igen károsan veszik igénybe, de a nagy nyomás és a magas hőmérséklet folytán igen nagy sebességgel áramló forró gázok energiáját csak igen nagy kerületi sebességgel forgó turbinák képesek 20 jó hatásfokkal hasznosítani és ezért a nagy nyomásból és a nagy hőségből származó anyagigénybevételeket a centrifugális erő is megnöveli. A turbina forgássebességének nyomás és sebességfokoza-25 tokkal való csökkentése pedig azt a hátrányt okozza, hogy a lapátok felületének növekedése miatt a lapátok közeiben nagy sebességgel áramló gázok a lapátoknak igen nagy hőmennyiséget .adnak át, ami 30 nagyrészt veszendőbe megy. Az olyan gázturbináknál, amelyek kiömlő gázai gőzkazán fűtésére és így a gázturbina légsűrítőjének hajtására szolgáló gőzgépnek (rendesen gőzturbinának) 85 üzembentartására használhatók, az egész gépcsoport összhatásfoka bizonyos határig függetlenítiíitp a gázturbina működő nyomásától és "'alkalmassá tehető a nagy nyomásból eredő nehézségek elhárítására a gázturbinának a gőzgéppel való együtt- 40 működtetése. Az ilyen gépcsoport valóságban olyan gőzgéptelep, amelynek teljesítményét nem közvetlenül, hanem légnyomású munkaátvitel segítségével használjuk ki. A gőz- íó gép hajtja a légsűrítőt, ebből az összenyomott levegő a gázturbinába jut és azt mint másodlagos erőgépet hajtja, amelynek teljesítménye annál nagyobb lesz, minél nagyobb arányban emelkedik a köz- 50 vetítő közeg hőmérséklete a légszivattyú és a gázturbina között. Az egész gépcsoport összhatásfoka tehát közvetlenül nem függ a, gázturbina működő nyomásától, hanem attól, hogy milyen jó a gőzgép 55 hatásfoka és attól, hogy milyen arányú a közvetítő levegő hőemelkedése és természetesen attól is, hogy a légszivattyú és a turbina mechanikai hatásfokai mekkorák. Ha egy ilyen gépcsoport készítésénél is- 60 meretes az a hőmérséklet, amelyet a turbina kibír, akkor ki kell számítani azt a levegőmennyiséget, amelyet a gőzgépnek üzemben tartásához szükséges hőmennyiség segítségével erre a hőmérsékletre fel 65 lehet hevíteni és ezután kiszámítható az a nyomás, amelynek alkalmazásával a szá•mított levegőmennyiség a gőzgép teljesítményét át bírja vinni. Ennél kisebb nyomást alkalmazni hiba, mert akkor na- 70 gyobb levegőmennyiség szükséges a munkaátvitelhez, mint amekkorát a jó hatásfok eléréséhez szükséges és a gázturbinánál még megengedhető hőmérsékletre a gőzgép tüzelőberendezésében fel bírunk 75 hevíteni, nagyobb nyomást alkalmazni szintén hiba, mert azzal a gépezet összhatásfoka már nem javul, a terv megváló-