106101. lajstromszámú szabadalom • Gázturbina-berendezés

sításának nehézségei pedig fokozódnak. A számításoknál természetesen figyelembe kell venni a gőzgépben munkává alakuló és a kisugárzás folytán elveszett hőmeny-5 nyiséget is. A fentiekben ismertetett összefüggések érvényesek abban az esetben is, ha a gőzgépet valamely más, de olyan hőerőgép helyettesíti, amely szintén alkalmas a 10 gázturbinával közös hőforrásnak hasonlóképpen való felhasználására. Ilyenek a dugattyús és turbinás hőléggépek, gázturbinák és gőzsugárszivattyúk. Annak felismerése, hogy azok a gáztur-15 binák, amelyek az előző sorokban ismerteit módon más hőerőgéppel együttesen működnek, kis működő nyomásra is jó hatásfokkal készíthetők, a gázturbinák gyakorlati megvalósításának lehetőségeit 20 jelentékenyen gyarapították és rávezetett arra a találmányra, amelynek ismertetése ebben leírásban és a hozzá tartozó rajzokban található. Ez a találmány olyan gázturbina, amely 25 valamely másik hőerőgéphez mint légnyomású munkaátviteli berendezés másodlagos erőgépe csatlakozik. A gázturbina a szabad légkör nyomása alatt égő tűz égéstermékeinek felhasználására van be-30 rendezve olyképpen, hogy az égéstermékek abból a légkör nyomásánál kisebb feszült -ségű térbe ömlenek ki, amely térben azok a gázturbinával együttműködő hőerőgép fűtése folytán lehűlnek és ahonnét azokat 35 a hőerőgéppel meghajtott légszívógép a szabad légkörbe kiszorítja. Ez az elrendezés ennek a találmánynak nagy jelentőséget ad, mert a szabad légkör nyomása alatt lévő térben való tüzelése a közönsé-40 g'es rostélytüzelésnek és bármilyen tüzelőanyagnak a felhasználását is megengedi. Mivel az a hőmérsékleti határ, amelyet a gázturbina anyaga kibír, nagy levegőfölösleggel való tüzeléssel is elérhető, 45 ajánlatos a tüzelésnél a nagy levegőfölösleget valóban használni is, mert a levegőmennyiség növelése a működő nyomás csökkentését idézi elő és lassabban járó turbina építését engedi meg, de még azt 50 a különösen szilárd tüzelőanyagok használata alkalmával érvényesülő előnyt is nyújtja, hogy az égéstermékek tisztábbak lesznek és a turbinának kevesebbet ártanak. A rajz 1. ábrája a találmány olyan változatának egy példaképen felvett i'ogana-55 tosítási alakját mutatja be vázlatosan, amelyben a gázturbinával együttműködő hőerőgép egy gőzsugávlégszívókészíilók. A függőleges tengelyű gázturbina a vele hajtott (15) dinamó, vagy valami más gép fölött van elhelyezve és ahhoz a (14) ten- 60 gelykötéssel csatlakozik. A gázturbina a mellette álló (19) gőzkazánnak tűzszekrényéből a (10) kettősfalú csövön át kapja a tűzszekrényben lévő (4) rostélyon égő tűz égéstermékeit. A tűzszekrény (2) kö- 65 penylemezei és a kazán (3) falai közötti térben víz van, amely a hengeralakú (19) fekvőcsöves kazán vízterével közvetlenül összefügg. A tüzelőanyag belapátolására az (5) ajtónyílás szolgál. Az (1) tűzszek- 70 rényt körülvevő víztérben lévő (8) koszorú nyílásán át közlekedik a tűztér a gázturbina (10) beömlőcsövével. Ez a beömlőcső a kettősfalú turbinaház (11) beömlőkamrájához csatlakozik, amelybe a turbina 75 (13) futókereke mellett a (12) vezetőlapátkoszorú van elhelyezve. A turbinából az égéstermékek a szintén kettősfalú (16) kiömlőkamrán át távozhatnak a (19) kazánba vezető (18) ugyancsak kettősfalú 80 kiömlőcisőbe. A (10) beömlő- ós a (18) kiömlőcsövek kettős falai közti térben, valamint a turbinaház (11) és (16) kamráinak kettős falai közti üregben a falak hűtése céljából levegő, vagy víz keringhet; víz- 85 nek odavezetése esetén ,a felmelegedett víz a (17) csövön a kazánba vezethető. A kettősfalú csövek és edények vízterei egymással és a kazán vízterével is a karimákon átmenő nyílások segítségével is közieked- 90 hetnek. Léghűtés esetén a felmelegedett levegőt célszerű a rostély alá vezetni, ahol a (6) ajtóval elzárt nyílás is található. Ez a hamu és salak eltávolítására szolgál. A (19) hengeralakú fekvő kazán két vé- 95 gét sík csőfalak határolják, amelyekbe a (20) csövek vannak a szokásos módon behengerelve. A (19) kazán a (29) és (30) függőleges falakkal és a (36) fenéklemezzel, valamint az (52) tetőlemezzel határolt 100 és teljesen tömören készített szekrényre xígy van elhelyezve, hogy az illesztési heleyeken levegő ne hatolhasson be ,a szekrény belsejébe, mert abban a légköri nyomásnál kisebb feszültségük van a gázok- 105 nak és oda azoknak csak a turbinán át szabad beömleniök, a (18) csövön és a (20) kazáncsöveken át. A kazánhoz csatlakozó szekrénynek (29) és (30) falai közé a (31) léghevítő csövek vannak tömören elhe- 110 lyezve, amely elven át a szabadból a (4) rostély alá juthat a levegő. A felső csősor fölött lévő (41) fedőlemez és a hengerkazán közt képződő (27) csatornán áít az égéstermékek a (20) kazáncsövek el ha- 115 gyáss után a (28) résen keresztül a (31) csövek közti hézagokba jutnak, ahonnét a