105900. lajstromszámú szabadalom • Szélnyomás erejéhez önműködöen

— 2 -selik. Mindezek a szerkezetek mindaddig kibontott helyzetben igyekeznek a vitorlát tartani, míg a nyilakkal jelölt irányú szél erejét ellensúlyozni képesik. Mihelyt 5 azonban a szél ereje annyira nő, hogy a feszítőelemek erejét legyőzi, akkor az ernyő csúcsa az eredményvonalakkal ábrázolt helyzet felé tolódik el, miközben a (3) karokkal vezérelt vitorlafelületek a (11) 10 csuklópontok körül elfordulva, összecsukódnák, a csúcsnál pedig egyidejűleg szétnyílnak. A csúcs szétnyílása ilykóp biztosító szelepként hat. A (35) kereteket, célszerűen, kényszer-15 kapcsolatba hozzuk egymással, amire pl. a (11) csapokra ágyazott (14) fogaskerékszektorok is alkalmasak. Ezáltal a vitorlafelületek pontosan arányos elmozdulását biztosítjuk. 20 Ezeknek a fogasszektoroknak a szerepét a 4. ábra világítja meg: Ha a (35) kereteket álló (e) oszlopra szerelve gondoljuk és a keretek súlya egyező, akkor azok bármily helyzetben, '25 így pl. a vízszintes helyzetben is, egymást kiegyensúlyozva megállanak; ha azonban az alsó (35/b) keret súlyosabb vagy külön (i) súllyal terheltük, akkor az lesülved és kényszerkapcsolatánál fogva ellenkező 30 irányban, de ugyanolyan mértékben mozgatja el, vagyis emeli a (35/a) keretet, amint azt a rajz eredményvonalakkal jelzi. Ebből látható, hogy az, alsó keretnek 35 közvetlen súlyterhelésével is elérhetjük, az előbbeniek szerint, a (31, 33) rugókkal, vagy a (28) légnyomásos dugattyúval, vagy a (38) súllyal elért hatást. A 2. ábrán az (5) tartórúdhoz erősített 40 (8) kar részletrajzát, elölnézetben is látjuk, amiből kitűnik, hogy ennek a karnak (20) rései a (3) karok számára vezetéket képeznek s ennélfogva merevebb és oldalszél esetén bekövetkezhető eltorzu-45 lás ellen is biztosított lesz a szerkezet. Amint látható, a (27) henger, egyúttal, egyenesben is vezeti a vitorlát tartó (5) rudat. A vtitorla szükségszerinti beállításához, tehát ebben az esetben, ezt a veze-50 téket állítjuk be. Az, egész, szerkezet evégből az (51) lábon nyugszik, amelynek függélyes (12) csapja és (48) golyóságya a vízszintes síkban való elforgást teszi lehetővé, míg a függélyes síkban azt az 55 (52) kar csuklója körül, a vezetéket alátámasztó (53) csavar és (54) kézikerék se^ gélyével állíthatjuk be. Amennyiben a 6. ábra szerint, egymás mellett, az (51/a) keresztárbocon, több ernyőt állítunk fel, azokat közös (34) vezérlőrúd segélyével, 60 együttesen állíthatjuk a vízszintes síkban. Az 5. ábrán az új vitorlaszerkezettel való kormányzás módját mutatjuk be. A nagyobb nyilak a szél irányát jelzik. Ha 65 a csónak orrában felállított, kis árbocon megerősített, ernyővitorlát, pl. jobbra (eredményvonalas helyzet) fordítjuk el, akkor a csónak ellenkező irányba, azaz balra fordul, minthogy az ernyő, tenge- 70 lyével, mindig a szélirányban igyekszik elhelyezkedni. Ilyikép az (55) kormánylapátra, csak a széliránytól eltérő irányú menethez van szükség. De egyébként is. általában sokkal könnyebb lesz a manő- 75 verezós, különösen kedvezőtlen szél esetében, mint a közönséges vitorlával. Az említett okból továbbá sokkal nagyobb lesz a hajó stabilitása is, mert az ernyő-vitorla, megbillentésével tetszés sze- 80 rinti emelőhatást is elérhetünk. A régi rendszerű vitorlával is lehet emelőhatást elérni de leginkább csak az árboc függélyes helyzeténél; minél jobban megdől a hajó s vele az árboc, annál inkább csök- 85 ken az emelőhatás és nő a felborulás veszélye. Ezzel szemben az ernyő-vitorlánál az emelőhatás az árboc megdőlésével csak nő, ami elhárítja a felborulás veszélyét. Ezért, valamint az ernyőfelület ön- 90 működő összeesukódása folytán az, új szerkezetű vitorlával még" a legnagyobb viharban sem kell a hajósnak a vitorlákat bevonnia és felborulás veszélyének nincsen kitéve. • 95 Szabadalmi igények: 1. A szélnyomás erejéhez önműködően alkalmazkodó vitorlaszerkezet, amelyre jellemző, hogy a gúlaalakú vitorlafelületet két lényegileg hároimszögalakú 100 keret merevíti, amelyek helytállóan ágyazott, külső széleikhez csuklósan megerősített rudakra támaszkodnak és rugalmas, vagy engedékeny feszítőelemek (rugók, súlyok, légnyomás, stb.) 105 hatása alatt állanak, középső részeiket pedig csuklósan megerősített rúd és együttes elmozdulásukat biztosító könyszerkapcsolat foglalja össze. 2. Az 1. igénypont szerinti vitorlaszerke- 110 zet oly megoldása, amelyre jellemző, hogy a vitorlakeretek közötti kényszerkapcsolat fogasszektorokból áll. 3. Az 1. igénypont szerinti vitorlaszerkezet oly megoldása, amelyre jellemző, 115 hogy a viíorlafelületet kifeszítő elemek, a merevítő keretek, vagy a kere-