105872. lajstromszámú szabadalom • Üveg-vasbetonfödém
Megjelent 19.33. évi április lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 105872. SZÁM. — Vffl/a. OSZTÁLY. Üveg-vasbetonfödóm. Liese Pál igazgató Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1931. évi november hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi november hó 18-ika. A találmány olyan üvegbetonfödém, melynél az iivegtesteket vasbetonváz hordja. A födémet eddig vagy munkaasztalon, külön állították elő és azután 5 áz építménybe illesztették, vagy pedig a csatlakozó építményrészeken alkalmazott) héjazáson készítették el. Mindkét esetben az elkészítéshez, célszerűen formakereteket használtak és ezeket akként helyezték 10 egymás mellé, hogy egymást keresztező csatornák képződtek, melyekbe a vasbetéleket fektették. Az üvegtesteket a formakeretekre helyezik és a csatornákat, valamint az üvegtestek szélei közti hézagokat 15 betonnal töltik ki. A beton kötése után a formakereteket lehúzzák. Ekkor az üvegtestek elmozdíthatatlan kapcsolatban vannak a vasbetonvázzal. E szilárd kapcsolat biztosítására az üvegtestek széleit 20 gyakran még akként képezik ki, hogy az üvegtestek és a hézagokat kitöltő beton egymásba kapaszkodnak. Ha most a vasbetonvázat elmozdíthatatlanui kötjük össze az építmény csatla-25 kozó részeivel, akkor kitűnik, hogy az építmény ülepedése gyakran az üvegtestek megrepedését és a betonbordák szakadását eredményezi. Ezt az üveg-vasbetonfödémre ható, kiszámíthatatlan, fiiggé-30 lyes erők és végül az is előidézheti, hogy a födém belső és külső oldalán nagy hőmérsékletkülönbségek vannak. Emellett az üveg testek és a vasbetonváz különböző kiterjedése is bizonyos szerepet ját-35 szik. Hogy kiküszöböljék azt, hogy az üveg-vasbetonfödém és az építmény eltérően „dolgozzanak", a födémet az építménytől bizonyos mértékben függetlenítették, azzal, hogy a födémet, széleivel, 40 többnyire tetőlemezpapír közbeiktatásával, lazán fektették az építményen kiképezett padkákra, a födémszélek és a padkák között pedig hézagokat hagytak a kiterjedéshez. A mellékelt rajz 1. ábrája ilyen, ismert 45 típusú üveg-vasbetonfödémet és az építmény csatlakozó részeit hosszmetszetben szemlélteti. A (3) vastartókat tartalmazó (1, 2) beton váz a (4) üvegtesteket hordja. Az utób- 50 biak közötti (5) hézagok betonanyaga ugyanaz, mint az (1, 2) bordáké, úgy hogy a (4) üvegtestek a betonvázzal egyetlen egészet alkotnak. A födém szélein a künösképpen erős (6) betonkeret van. Az ek- 55 ként önmagában előállított (1, 2, 3, 4, 5, fi) üveg-vasbetonfödém, széleivel vagyis a (6) betonkerettel, a (7) építmény (8) padkáin nyugszik. Utóbbiak és a (6) keret közé a (9) tetőlemezpapírt helyezik. Ezen- 60 kívül a (6) keret függélyes, külső szélei ós a (8) padka szembenfekvő, függélyes széle között a (10) hézagot hagyják, melyet a (11) bitumennel töltenek ki. Az üveg-vasbetonfödóm tehát, bizonyos 65 határok között, a (7) építményhez képest szabadon mozgathat, úgy hogy az üvegtestek megrepedése és a bordák szakadása, úgyszólván, nem következhetik be. A födém és az építmény ilyen összeépí- 70 tásének azonban az a hátránya, hogy — különösen nagyobb terek áthidalásánál •— a; vasbeitonvázat, sztatikai okokból,, lényegesen erősebbre kell méretezni. Ezzel azonban a födémnek nemcsak a fényát- 75 eresiZitése csökken erősen, hanem saját súlyai is lényegesen megnő. Nagyobb fesztávolságoknál ezen akként igyekeztek segíteni, hogy a födémet a (12) közbenső tartókkal támasztották alá, ami termesze- 80
