105872. lajstromszámú szabadalom • Üveg-vasbetonfödém

tesen szintén rontja a födém fényáteresztő képességéit és megnehezíti, valamint megdrágítja annak előállítását és beillesztését az építménybe, 5 A találmány szerint ezeket a hátrányokat úgy küszöböljük ki, hogy a vasbetonvázat elmozdíthatatlanul kötjük össze a csatlakozó építményrészekkel és a hézagoknak az üvegtestek széleit 'körülvevő 10 töltőanyaga s a beton váz között válaszréteget alkalmazunk, mely a hézagtöltő anyagnak a bordák betonjával való öszszekötődését megakadályozza, Ekkor a vasbeitonváz, mint szilárdan befogott épít-15 ményrész egyetlen egészet alkot az építménnyel míg a hézagok töltőanyaga útján egymással! összekötött üvegtestek olyan üvegborítást adnak, mely az építményhez képest, bizonyos határok közt, szabadon mozoghat- A váz mozdulatlan; kapcsolata az építménnyel sztatika,i okoknál fogva teszi lehetővé a váz sokkal alacsonyabb vagy gyengébb kiképzését, aminek következtében a íodém fényáteresz-25 téise nagyobb, súlya pedig kisebb lesz. Ezenkívül ,a közbenső tartók is elmaradnak. A födém üvegborításának széllei ést az, építmény között, természetesen, itt is kiterjedési hézagokat hagyunk. 30 A vasbetonváz és a csatlakozó építményrészek közti, elmozdíthatatlan kapcsblaíot egyszerű módon biztosíthatjuk azzal, hogy a betonváz vasbetéteit az építményrészekbe vezetjük és ott lehorgonyozzuk. 35 A válla,szréteg az iivegtestek között, a hézagokon belül lehet, amikor is az üvegtestek szélei közvetlenül! a bordákon fekszenek, kiterjedhet azonban a betonbordák egész szélességére is, mely esetben az 40 iivegtestek szélei a válaszrétegen nyugszanak. A válaszréteg, célszerűen, olyan anyagból, pl. bitumenből készül, mely képlékeny marad. A 2—5. ábrák a találmány szerinti, üveg 45 vasbetoní'öclémes építmény két foganatosítás! alakját, példaképpen tüntetik fel. A 2. ábra a kész üveg-vasbetonfödém egyik foganatosítási alakja a csatlakozó 'építményrészekkel, hosszmetszetben,. A 50 o. ábra a 2. ábra egy részét nagyobb léptékben és a födém előállítási módját is szemlélteti. A 4. ábra a '2. ábra szerinti, kész födém egy része, szintén nagyobb léptékben. Az 55 5. ábra a második foganatosítási alak hosszmetszete. A. (0) elilentámaszok előállításánál (2, ábra), melyek az itt boltozatként kiképezett (1, 2) vasbetonváz átmenetét alkotják a (7) építmény függélyes falaihoz, az 60 építményen a (13) héjazást alkalmazzuk (3. ábra), mely a, vasbetonváz és> az, ellentámaszok elkészítésénél munkaasztalként szeerpel. E (13) héjazáson a (14) formakereteket egymás mellé helyezzük, a kép- 65 ződő, keresztalakú csatornákba, a (3) vaspálcákat fektetjük, majd a, betont a csatornákba öntjük. Az (1, 2) bordákon áthaladó vasbetéteket (2. ábra), a (8) ellentámaszok íalanyagán kerezstül, még a 70 (7) építmény függélyes falaiba vezetjük és ott külön lehorgonyozzuk. Ezenkívül a falazatot ott, ahol a (8) ellentámaszok átmennek a függélyes falakba, külön (15) vasbetétekkel erősítjük. Mintán a beton 75 kötött, a (14) kereteket, a (13) héjazat elcAvolítása, után, lefelé kihúzzuk (3. ábra). Ekkor tehát, a (7) építmény függélyes falai, a (8) ellentámaszok és az (1, 2, 3) vasbetonváz merev egészet alkotnak (2. 80 ábra). Most az (1. 2. 3) vasbetonváz mezőire akként fektetjük a (4) üvegtesteket (4. ábra), hogy széleikkel a bordákon nyugodjanak. Az íivegtestek alsó oldalán 85 esetleg alkalmazott, köröskörül haladó léc, a forma,keretek eltávolítása után, bizonyos távolságban van az (1, 2) bordák oldalfelületeitől. A (4) iivegtestek közötti (5) hézagokba most a szigetelt (16) (pl. 90 bitumen-) réteget helyezzük, mely az (1, 2) bordák betonját a hézagokon belül elfedi. A (16) bitumenréteg fölötti (5) hézagot tetszőleges (17) töltőanyaggal, pl. cementvagy horzsakőhabarcesal vagy aszfalttal 95 töltjük ki. A (4) iivegtestek ezáltal a (4, 16, 17) üvegborítássá kapcsolódnak egymással. Az üvegborítás szélei és a (8) ellentámaszoknak ezekkel szemben fekvő felületei között (3. ábra) a C10) kiterjedési 100 hézagokat hagyjuk (2. ábra), melyeket ugyanúgy, mint az 1. ábra szerinti, ismert megoldásnál, a (11) bitumennel töltünk ki. Ha most akár a (7, 8) építmény és a vele mereven összekötött (1, 2, 3) vasbe- 105 tonváz, akár a (4, 16, 17) üvegborítás kezd -dolgozni", akkor ez a két rész, bizonyos határok között, egymástól független elmozdulásokat végezhet. Ha a (7, 8) építmény az egyik oldalon síilyed, akkor 110 — miivel a (4, 16, 17) üvegborítás szélein (10) kiterjedési hézagok vannak — a (16) bitumen,réteg, a (4) üvegtestekkel együtt, az (1, 2) bordákon eltolódhat, mert ennek a rétegnek a bordák betonjával nincs me- 115 rev kapcsolata, hanem az képlékenyen maradó, nyúlós tömeg. Ezért az üvegborítás eltolódásának nincsenek lényeges aka-