105640. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa

lek mellett dolgoznak, a képletben szereplő állandót egyenlőnek vehetjük a régi típuséval. A kérdéses „n" kitevőt, mely a típus javulására jellemző, a görbéből meghatá-5 rozva, azt találjuk, hogy az a segédszálas, tehát kétszálas lámpánál kb. 8.65, háromszálasnál pedig (ugyanígy meghatározva) kb. 9.1, ezek az új típusok tehát igen számottevő haladást jelentenek az egyszálas 10 gáztöltésű lámpával szemben; pl. azonos élettartalom és fényerő mellett 10—15%-os árammegtakarítás érhető el. Mindezekután természetszerűleg felmerül az a kérdés, hogy ilyen körülmények 15 közt miért nem tudtak általánosan elterjedni a két- és többszálas lámpák, melyek nagy számban és igen különböző kivitelekben váltak ismeretesekké. A bevezetésben előadottak tudatában megállapíthatjuk. 20 hogy e lámpák készítői nem ismerték fel, hogy iij, a réginél gazdaságosabb típussal van dolguk, s így az egyes lámpaegyedek, melyek túlnyomórészt más feladatok (pl. többféle fényerősségű lámpa, stb.) meg-25 oldására voltak szerkesztve (nem a gazdaságossági szempont figyelembevételével), olyanok voltak, melyek az új, fel nem ismert típusgörbe gazdaságtalan részein dolgoztak, mint pl. az olyan kétszálas lámpa, 30 melynek élettartalma a szokványosnak kétszerese volt, szokványos szálhőmérséklet mellett. E lámpák gazdaságosságát továbbá nagy mértékben rontotta az a körülmény, hogy az ilyen lámpában annak 35 teljes kiégéséig a normállámpához képest kétszeres súlyú wolfram párolgott el, mely a búrára lecsapódva s azt megfeketítve, az előrehaladó élettartalommal egyre csökkenő hasznos fénykisugárzást eredménye-40 zett. Rövidebb élettartalomra pedig nagyrészt azért nem mertek áttérni, mert az egyes szálak átkapcsolását rendszerint kézzel kellett eszközölni, mi a gyakorlati kívánalmaknak nem felelt meg. 45 Mindeme szempontok figyelembevételével a találmány szerinti lámpának olyannak kell lennie, hogy az új típusgörbe gazdaságos részén legyen használható, mert magában véve gazdaságosabb típusból is 50 készülhet olyan egyed, mely a kevéshbé gazdaságos típusgörbe kedvezőbb részén dolgozó lámpánál gazdaságtalanabb, s a görbék összehasonlítása azt mutatja, hogy a százalékos árammegtakarítás az egyes 55 típusok közt rövidülő élettartalommal növekszik, valamint azt, hogy a szálak számának szaporításával a gazdaságosság nem egyenes arányban, hanem csak lassan nő. Ebből pedig az következik, hogy a lámpának nem szabad bonyolult felépíté- 60 sűnek, tehát drágának lennie, mert ára a görbe rövid élettartalmú részein, a világítás gazdaságosságának megítélésénél, súlyosan esik latba. A találmány szerinti lámpa a fenti fel- 65 adatok megoldása céljából úgy van megszerkesztve, hogy annak főszála egymással sorbakapcsolt szakaszokra van osztva, s e szakaszok egyikéhez, többjéhez vagy mindegyikéhez egy, vagy egy-egy segéd- 70 izzószál, vagy segédizzószálszakasz van átütőbiztosíték, ill. átütőbiztosítékok közbeiktatása mellett párhuzamosam kapcsolva, mimellett a lámpa búrájában olyan getteranyag van, mely annak feketedését meg- 75 gátolja. Kettőnél többszálas lámpáknál a harmadik, ill. további szál, ill. annak szakaszai ugyanúgy vannak átütőbiztosítékok közbeiktatása mellett a segédszálhoz, ill. megelőző szálhoz párhuzamosan kap- 80 csolva, mint a segédszál a főszálhoz. A szálaknak ilyen szakaszokra való osztásával a szálanyag jó kihasználását is biztosítjuk. Megjegyzem, hogy átütőbiztosíték alatt minden olyan szerkezet értendő, 85 mely bizonyos, megszabott feszültségig áramot vagy egyáltalán nem, vagy csak gyakorlatilag elhanyagolható kis mértékben enged át, azaz szigetelőként viselkedik, e feszültséghatáron felüli feszültség- 90 nél azonban átüt, s ezáltal jó vezetővé válik. Ilyen átütőbiztosítékok többféle szerkezetben és kivitelben ismeretesek, s elvileg ezek bármelyike használható. A találmány szerinti lámpákhoz ezek közül a 95 gyakorlatban legcélszerűbben az izzólámpaiparban is ismeretes, oxidált felületű fémdrót-, pl. aluminiumdrótspirálisokat használjuk. A búra feketedésének meggátlására, ill. csökkentésére bármelye 100 célra alkalmas egy vagy több getteranyagot használhatunk, amilyenekként pl. vízelvonó hatású vegyületek, mint P2O5, PÍO, BPOI, stb. ismeretesek. Megjegyzem, hogy a találmány szerinti 105 szál elrendezéssel olyan lámpák is készíthetők, melyek különleges feladatok megoldására alkalmasak. így pl. optikai szerkezetekbe, pl. fényszórókba, olyan lámpák készíthetők, melyeknél a főszálnak, vagy no a fűszál valamely szakaszának, kiégése esetén működésbe lépő segédszál a még égve maradó másik, vagy többi főszálszakasszal együtt gyakorlatilag kielégítő pontossággal még mindig az optikai szerkezet 115 gyújtópontjában maradó fényforrást ad. Ilyen lámpánál például a két szakaszból álló főszálat a vetítőlámpáknál szokásos