105181. lajstromszámú szabadalom • Beállítható csillapító berendezés géperejű járműveknek segéderővel mozgatott tengelykapcsolóihoz

Megjelent 1933. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105181. SZÁM. — XXíl/2. OSZTÁLY. Beállítható csillapító berendezés géperejű járműveknek segéderővel mozgatott tengelykapcsolóihoz. Gesellschaft fftr Autotechnik 111. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1931. junius hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1930. julius hó 4-ike. A találmány géperejű járművek segéd­erővel mozgatott tengelykapcsolóihoz való beállítható csillapítóberendezésének kü­lönleges kiképzésére vonatkozik, amikor 5 is segéderő gyanánt nyomóközeget alkal­mazunk és a tengelykapcsolóberendezés­nek, illetve dugattyújának mozgását az egyik irányban csillapítjuk. Már javasolták, hogy csillapítóhenger-10 nek géperejű járművek tengelykapcsolói­val kapcsolatban való alkalmazásánál a csillapítóhenger kiáramlási nyílását és azzal a csillapító hatást a sebességváltó­emelővel úgy befolyásoljuk, hogy indu-15 lásnál a tengelykapcsoló sima kapcsoló­dását biztosítsuk, míg sebességváltásnál a csillapító hatás csekély vagy semmi. Az ismertektől a találmány annyiban tér el, hogy a csillapítóberendezés átáram-20 lási keresztmetszetét befolyásoló beállító­szerkezet a segéderő számára való hen­geren van ós egyrészt a sebességváltó­emelőn lévő berendezéssel, másrészt a hajtógép, illetve a jármű fordulatszáimá-25 tói függő berendezéssel áll kapcsolatban. A beállítószerkezet előnyösen leng'hetően ágyazott ütköző emelő, mely a szeleptestet alátámasztó pecket tartja és oly súrlódó rugója van, mely az ütköző emelőt a min 30 denkor beállított helyzetben tartja. Az üt­köző emelőn lévő pecket célszerűen el­állíthatóan rendezzük el, még pedig oly célból, hogy a készen beépített berende­zésnél a csillapítás mértékét tetszés sze-35 rint beállíthassuk. Különösen célszerűnek bizonyult, ha a beállítószerkezetet az ütközőemelő végeire ható két elektromágnessel működtetjük, amelyek közül az egyik a sebességváltó­emelőn lévő kapcsolóval ós a másik oly 40 kapcsolóval van összekötve, mely a hajtó­motor vagy a jármű bizonyos alsó sei­bességhatáránál zárt. Ha a segéderő hatását szabályozó sze­lepet munkamágnes működteti, ajánlatos, 45 ha az ütközőemelőre ható mágneseket a munkamágnestekercs áramkörének egyik ágára kapcsoljuk. A mellékelt rajz a találmány példa­kénti íoganatosítási alakját szemlélteti. 50 E példakénti foganatosítási alak szerint az (1) kapcsolólábitót a bekapcsolt hely­zetében a (2) rugó tartja. A tengelykap­csoló oldása azáltal történik, hogy az (1) lábitót a (3) vonókötél vagy vonólánc se- 55 gítségével a (4) nyíl irányában lendítjük ki. A (3) vonókötelet vagy vonóláncot az (5) korong tartja, mely a (7) hengerben lenghetően ágyazott (8) dugattyú (6) ten­gelyén nyugszik és a (8) dugattyú forgó 60 mozgásában részt vesz. A (7) hengert a (8) dugattyú két (9) és (10) kamrára osztja. A (10) kamra a (11) csőtoldat útján közlekedik a külső levegővel és a (9) kamra, egyrészt a (12) csőtoldaton és a 65 (13) vezetéken át kapcsolódik a (14) el­gázosítóhoz vezető (15) vezetékhez és más­részt a (16) csőtoldaton át a külső légkör­rel közlekedik. A (13) vezetéknek a (15) tüzelőanyagvezetékhez való kapcsolata a 70 (14) elgázosító és a (17) fojtószelep között fekszik. A (17) fojtószelep működtetése ismert módon a (21) gázlábitó útján a (18, 19, 20) rudazaton keresztül történik. A (12) és (16) összekötő csövet a (22) 75 és (23) szelepek fészkei gyanánt képezzük

Next

/
Oldalképek
Tartalom