105067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi textilrostanyagok nemesítésére
-Meg-jelent 1933. évi február hó 1-én. MAOYAR KIRÁLYI jngqg SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105067. SZÁM. — XIVa/1. (XlV/e.) OSZTÁLY. Eljárás növényi textilrostanyagok nemesítésére. Dr. Lilienfeld Leoii vegyész Wien. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 15-ike. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi junius hó 10-ika. A találmány növényi rostanyagok nemesítésére való eljárásra vonatkozik, melynél az anyagra oly cellulozxantogeniatot, pl. cet lu loza lkai ixantogen á.to t 5 (viszkózt) vagy a cellulozxantoigénsav egy származékát vagy vegyületét viszik íel, melyből a cellulóz regenerálható. A kiindulási anyagot az eljárásban — a cellulóz regenerálása előtt, alatt vagy után — oly szerrel kezelik, mely a növényi rostok zsugorodását idézi elő Lehet pl. valamely tetszőleges fonatot vagy szövetet, mely növényi rostokból áll vagy ilyeneket- tartalmaz, kikészíteni, bevonni, 15 tölteni, impregnálni, nyomtatni vagy (fon a tok eset éb en) irezni vagy különben hasonló módon valamely oly eellulozxamtogenátnak vagy a. cellulozxantogénsav származékának oldatával kezelni, melyből 20 cellulóz regenerálható; az anyagot ezután — a cellulóznak regenerálása előtt, alatt vagy után — oly szerrel kezelik, mely u növényi roötok zsugorodását idézi elő. Ezt a szert az alábbiakban röviden „zsu-25 gorítószer"-nek fogunk nevezni. Alkalmas eeUulozxaniogenatok, melyekből cellulóz regenerálható, pl. a cel 1 u 1 o z al kai i xan to ge -nát (viszkóz) vagy a cellulozeinkxantogenat, — alkalmas cellulozxantogensavszár-30 uiazékok gyanánt pedig a oellulozxanto geinzsírsavak vagy sói említhetők. Egyszerűség kedvéért mindezen anyagokat az alábbi leírásban és az igénypontokban .i „CSS-csoportot tartalmazó cellulozvegyü-35 letek"-nek fogjuk nevezni. A zsugorítószei rel való kezelést — mint már említettük — a cellulóz regenerálása előtt, alatt vagy után végezhetjük. Az el járás egy foganatosítási módja abban áll hogy a cellulóz regenerálásának folyama 40 tát a feldolgozandó anyag zsugorítási ío lyamatával egy műveletté egyesítjük; azzal, hogy a kikészített, bevont, töltött, nyomtatott vagy irezc-tt textilrostanyagot oly anyagokkal, illetve anyagkeverékek- 45 kel hozzuk érintkezésbe, melyek az anyag zsugorodását idézik elő és egyidejűleg az alkalmazott cellulozszármazék oldatára koagulálóan, illetve kiosapóan hatnak. A találmány célja az, hogy a kikészí 50 tési technikának eddig alapját képező elvét oly irányban alakítsa, át, melynek nemcsak technológiai, hanem szociális hatásai is vannak. Ennek megértése céljából szükséges, hogy szemügyre vegyük 55 azt, hogy a növényi textilrostanyagokat, különösen a pamutszöveteket és pamitfonatokiat, mind a mai napig főleg vízben oldható anyagokkal, különösen keményítővel vagy dextrinszerű anyagokkal 60 készítik ki. A fogyasztó tehát oly szöveteket vagy fonatokat vásárol, melyek ki nézése ég fogása valóságban meg nem levő cellulóztartalmat mutat és aztán arra a tapasztalatra jut, hogy azon rost 65 anyaggazdagság, mely a vásárláskor a szövetben érezhető és látható volt, az e'iső mosásnál eltűnik. Különösen a keménj ítő vei egymagában vagy töltőanyagokkal (kaolinnal vagy talkummal) keverten, 70 erősen töltött szöveteknél fordul elő gjak ran, hogy a vásárló azt hiszi, hogy tömött, sűrű, erős, tartós pamutszövetet vásárolt és mosás után azt kénytelen tapasz' alni. hogy a valóságban nagyszemű, nem tö- 75 möti, űem erős és csak aránylag rövid
